„Buddhista művészet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
291. sor:
A ''buddhista építészet'' [[Dél-Ázsia|Dél-Ázsiában]] alakult ki az i.e. 3. század után. A [[korai buddhizmus]]ban három épülettípus fejlődött ki: kolostorok ([[vihára]]), relikviák épületei ([[sztúpa]]) valamint szentélyek és imatermek ([[csaitja]]). A vihárák kezdetben ideiglenes menedéknek számítottak, amelyet a vándorszerzetesek ([[bhikkhu]]k) használtak az esős évszak során. Később, az egyre növekvő számú [[Buddhista szerzetesség|vallási gyakorlók]] számára már állandó lakhelyül szolgáltak. Az egyik ma is létező ősi helyszínt jelenti [[Nálanda]] ([[Bihár]] állam, India). Az erődszerű, himalájai buddhista királyságokra jellemző [[dzong építészet]] egyedülálló jellegzetességeket hordoz. A sztúpák eredeti szerepe a hódolatbemutatás és [[Gautama Sziddhártha|Gautama Buddha]] ereklyéinek biztonságos tárolása volt. A legkorábbi, ma is álló ilyen épület a [[Száncsi buddhista emlékek]] között található sztúpa ([[Madhja Prades]], India).<ref>{{cite web|url=http://dakiniland.net/egyebek/muveszet/irasok/buddhista-sztupa-spiritualis-epiteszeti-elvek|author=Lílávadzsra Pressing Lajos|publisher=Dakiniland|title=A buddhista sztúpa – spirituális építészeti elvek|accessdate=2015-04-16}}</ref>
A vallási gyakorlatok megváltozásával egyetemben a sztúpák fokozatosan beépültek a csaitja-grihákba, azaz az imatermekbe. Ezek az i. e. 1. században élték fénykorukat. Az ilyen épületek legkiválóbb fennmaradt példái az [[Adzsantai barlangtemplomok]] és az [[
A buddhista építészet a Buddha után indult fejlődésnek a hindu templomépítészet gyökerei mentén. A hindu templomoknak ekkoriban egyszerű alaprajza volt – négyszögletes belső tér, áldozati udvar, körben oszlopokkal borított körsétánnyal, kúpos vagy négyszögletes tetővel és a bejárat mögötti területet körbeölelő különálló oszlopsorral. A körvonal a [[Meru-hegy]]et ábrázolta, amely a [[Buddhista kozmológia|buddhista kozmológiában]] a világegyetem középpontja, az [[Déva (buddhizmus)|istenek]] (dévák) lakóhelye. A méreteket és az arányokat szent matematikai képletek határozták meg. A korai buddhizmus ezt a sémát vette át, amelyhez néha hozzákapcsolódtak a szerzetesek végtelenül egyszerű lakócellái is (főleg a korai barlangtemplomok esetében, mint az [[adzsantai barlangtemplomok]]).<ref>{{cite web|url=http://www.buddhamind.info/leftside/arty/architect.htm|title=The World of Buddhism - Thames and Hudson|publisher= Buddhamind|accessdate=2015-03-29}}</ref>
313. sor:
Fájl:Dodrulchortenstupa.jpg|[[Gangtok]], [[Szikkim]]
</gallery>
==Zene==
{| class="wikitable floatright"
| |||