„Vaskapu-szoros” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Nemzetközi katalógusok.
aprók
25. sor:
|térképaláírás =
}}
A '''Vaskapu-szoros''' ({{románul|Porțile de Fier}}, {{szerbül|Đerdapska klisura}}) egy folyami szurdokvölgy a [[Duna|Dunán]], a [[Déli-Kárpátok]] és a [[Szerb-érchegység]] között, [[Szerbia]] és [[Románia]] határán. Ez a [[Kárpát-medence]] legnagyobb részének egyetlen kifolyása a világtenger irányába,{{refhely |Erdei 1968}} a másik két kifolyás a Szurdok-szoros{{refhely|Szurdok-szoros}} ([[Zsil]] folyó) és a 352-360 méter tengerszint feletti magasságon lévő [[Vöröstoronyi-szoros]] ([[Olt]]). A Vaskapu a [[miocén]] és [[pliocén]] időszakokban létezett [[Pannon-tenger]] megszűnésével párhuzamosan jött létre. A szoros tulajdonképpen egy több szakaszból álló, összesen 134 kilométer hosszú rendszer (''[[Galambóc]]i szurdok'', ''Gospodin Vir'' szurdoka, ''Nagy és Kis Kazán-szoros'', ''Sip-szurdok''). Elnevezése a legtöbb hajózó nép nyelvén is Vaskapu jelentésű.
 
Az ókortól, azaz a nagy népmozgásoknépvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a [[Balkán (térség)|Balkán]] északi része között. A hajózás megkönnyítésére [[Tiberius római császár]] i. sz. 33–34 során a szoros jobb partján egy 210 méter hosszú utat építtetett, ennek segítségével lehetett biztosítani a hajók állati erővel való vontatását a zúgókon keresztül. A római építmények elpusztulása után a középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött. A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát [[Széchenyi István]] vetette fel, s a terveket [[Vásárhelyi Pál (vízépítő mérnök)|Vásárhelyi Pállal]] készíttette el. A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt [[1896]]-ban adták át. Mára állandó vízi út vezet át itt az Északi-tengertől a [[Fekete-tenger]]ig, a [[Rajna–Majna–Duna-csatorna]] révén.{{refhely |Sulinet: Vaskapu}}
 
A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két [[vízerőmű]] működik: a ''Vaskapu I'' erőmű 1964 és 1972 között, a ''Vaskapu II'' 1977 és 1984 között épült.
 
== Elnevezése ==
 
A Vaskapu a történelem során a környező népek számára mindig nagyon jelentős természeti akadályt képezett, amit a különböző nyelvekben általában hasonlóan neveztek el: [[román nyelv|románul]] ''Porțile de Fier'', [[szerb nyelv|szerbül]] ''Đerdapska klisura'' / ''Ђердапска клисура'', [[bolgár nyelv|bolgárul]] ''Железни врата'', [[német nyelv|németül]] ''Eisernes Tor'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Železné vráta'', [[török nyelv|törökül]] ''Demirkapı''. Érdekesség, hogy szerb neve az örvény jelentésű ''girdap'' török szóból származik (''örvényes szoros''), de török nevének újra ''vaskapu'' a jelentése.
 
== Kialakulása ==
[[Fájl:Carpathian-Basin.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Vaskapu-szoros a Kárpát-medence nagy részének egyetlen kifolyási helye]]
124. sor:
 
== Környezeti hatások ==
 
A gátak megépülte a régi Orsova az Ada Kaleh-szigettel és három faluval ([[Nagyzsuppány]], [[Tuffás]] és [[Koromnok]]) együtt a víz alá került, a lakosságnak el kellett költöznie.{{refhely |Románia útjai - Orsova}}
 
130 ⟶ 129 sor:
 
A károk enyhítése, valamelyes ellensúlyozása érdekében a folyam mindkét oldalán természetvédelmi területeket hoztak létre: szerb oldalon a ''Djerdap'' nemzeti parkot ({{szám|68000}} hektár) 1974-ben, Romániában a Vaskapu ''(Porțile de Fier)'' természetvédelmi területet ({{szám|115655}} hektár) 2000-ben.{{refhely |Portiledefierpn.ro}}
 
=== ''Ada Kaleh'' szigete ===
{{bővebben|Ada Kaleh}}
150. sor:
</gallery></center>
 
[[Fájl:At the Iron Gate.jpg|bélyegkép|jobbra|[[Mednyánszky László (festő)|Mednyánszky László]] festménye a Vaskapuról]]
 
=== A Vaskapu a művészetben ===