„I. Bohemund antiochiai fejedelem” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Csonk, hiányos |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
13. sor:
==Apúliai örökösödési háború==
Amikor Robert Guiscard [[1085]]. [[április 17.|április 17-én]] meghalt, Bohemund örökölte [[Adriai-tenger|adriai]] birtokait, amit hamarosan megszállt a Bizánci Birodalom. Apúliát és a további itáliai birtokokat pedig féltestvére, Roger örökölte. Szerencséjére azonban Bohemund épp [[Salerno]]ban tartózkodott apja halálakor, míg Roger még mindig Görögországban volt. Roger és édesanyja, [[Sichelgaita]], gyorsan visszatért az itáliai félszigetre. [[Orderic Vitalis]] szerint Bohemund gyorsan [[Capua|Capuába]] hajózott, attól félve, hogy Sichelgaita, aki a híresztelések szerint megmérgezte Guiscardot, őt is megmérgezheti. Valószínűbb azonban hogy szövetkezni akart [[I. Jordan, Capua hercege|I. Jordannal]] [[Capua uralkodóinak listája|Capua hercegével]] Roger és nagybátyja, [[I. Roger szicíliai király|I. Roger]] [[Nápoly és Szicília uralkodóinak listája|szicíliai király]] szövetsége ellen, ami biztosította Roger hercegségének elismerését szeptemberben. Bohemund capuai szövetségeseivel fellázadt bátyja uralma ellen és elfoglalta [[Oria|Oriát]], [[Otranto|
A háború véglegesen [[II. Orbán pápa|II. Orbán]] [[Pápa (egyházfő)|pápa]] közbelépésével ért véget, miszerint Tarantót és minden egyéb itáliai birtokot Roger kapott. Bohemund része pedig egy kis hercegség volt [[Itália]] sarkában, ám mivel Sichelgaita nem ismerte el Bohemund jogát a hercegségre, a férfi nagyobb státuszt követelt. [[Salernói Romoald]] krónikás szerint Bohemund olyan ember volt, aki mindig a lehetetlent kergette.
20. sor:
[[1096]]-ban, Bohemund, nagybátyjával, I. Roger szicíliai királlyal együtt megtámadta [[Amalfi]]t, amiért az fellázadt Roger ellen, amikor a keresztes seregek megérkeztek az ország határába, hogy Itálián keresztül jussanak el Konstantinápolyba. A keresztes hév úrrá lett Bohemundon is, valószínűleg azonban csak azért, mert a keresztes hadjárat lehetőséget adott neki, hogy szerezzen egy keleti hercegséget. [[Gaufredus Malaterra|Geoffrey Malaterra]] nyers fogalmazása szerint, Bohemund csak azért vette fel a kereszt jelét, hogy görög földeket fosztogasson és hódítson meg.
Bohemund összegyűjtött egy normann sereget, annak élén átkelt az Adriai-tengeren és a Balkánon indult el Konstantinápoly felé, ugyanazon az úton, amit 1082-1084-ben is követett. Ügyelt rá, hogy megfelelő hatást gyakoroljon Alexiosz császárra, és amikor [[1097]] áprilisában megérkezett Konstantinápolyba, hódolatát fejezte ki a császár előtt. {{forr|Valószínűleg meg is egyezett Alexiosszal az [[Antiochiai Fejedelemség]]ről. Ha vállalkozik a feladatra, támogatást is kap. Így Konstantinápolytól [[Antiochia|Antiochiáig]] Bohemund vált az első keresztes hadjárat igazi vezetőjévé.}} Erről sokat elárul hogy a keresztesek sikeresen szelték át Kis-Ázsiát, amit sem
== Jegyzetek ==
|