„Négyszín-tétel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JWbot (vitalap | szerkesztései)
a WPCleaner v1.34b - Fixed using WPM:E ([016] Unicode vezérlőkarakterek sablonokban)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a 4 bites, 3 dimenziós, n elemű stb. kötőjel nélkül; OH 411. (helyesírási javítás kézi ellenőrzéssel)
69. sor:
: Minden véges, elvágóél nélküli, 3-reguláris síkbarajzolható gráf 3-élszínezhető.
 
* Mivel a [[vektoriális szorzat]] nem asszociatív, ha a 3- dimenziós tér ''n'' vektorát megadott sorrendben összeszorozzuk, a szorzat különböző lehet attól függően, hogyan zárójelezünk. Például <math>(a_1\times a_2)\times(a_3 \times a_4)</math> és <math>a_1\times (a_2\times (a_3\times a_4))</math> általában különböző. Persze van olyan eset, amikor azonos értéket vesznek fel, például, a fenti esetben, ha <math>a_3=a_4</math>, hiszen akkor a szorzat a '''0''' vektor. Nevezzük az <math>a_1\times\cdots\times a_n</math> szorzat különböző zárójelezéseit ''asszociációk''nak. L. H. Kauffman 1990-ben belátta, hogy a következő állítás ekvivalens a négyszín-tétellel:
: Ha adott két asszociáció, akkor az <math>a_1,\dots,a_n</math> vektorok mindegyikének megadhatjuk az '''i''','''j''','''k''' érték valamelyikét ('''i''','''j''','''k''' a tér merőleges egységvektorai), hogy a két szorzat értéke azonos és '''0'''-tól különböző legyen.