„Erdély” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
gulágról szó sem volt
184. sor:
Az [[1940]]-es [[második bécsi döntés]] visszaadott [[Magyarország]]nak 43 492 [[km²]]-t, Erdély északi és keleti részét, benne a 90%-ban magyarok által lakott [[Székelyföld]]del. A terület teljes, mintegy 2,5 millió főnyi népességéből azonban több mint 1 millió volt a [[románok]] száma, akik az itteni vármegyék többségében többen voltak a magyaroknál. A [[holokauszt]] során sok, magát magyarnak valló észak-erdélyi [[zsidók|zsidót]] hurcoltak el lakóhelyéről – az [[1941]]-es népszámlálás adatai alapján. A [[második világháború]]t lezáró [[1947]]-es [[párizsi békeszerződés]] a bécsi döntéseket érvénytelenítette, a területet újra Romániának ítélte, annak köszönhetően, hogy [[Románia]] 1944-ben hátbatámadta korábbi szövetségeseit, a [[tengelyhatalmak]]at.
 
Az [[1945]] után hatalomra került új vezetés kezdetben a [[kommunizmus|kommunista eszme]] internacionalista jellege alapján és a [[Szovjetunió|szovjet]] nemzetiségi politika mintájára kezelte a magyar kisebbség helyzetét. Nagy arányban vettek részt magyarok a kommunista pártban is, ahol a korábbi mellőzöttség után elismerték őket. A többségében magyarok által lakott Székelyföldön 1952-ben létrejött a [[Magyar Autonóm Tartomány]], melytől azonban 1960-ban elcsatolták Háromszéket, máshol pedig román többségű területeket is hozzácsatoltak és nevét Maros Magyar Autonóm Tartományra változtatták. Ez az alakulat is csak nyolc évig állt fenn, 1968-ban megszüntették. [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]] a [[sovinizmus]] felerősítése révén próbálta meg az egyre jobban elnyomorodó országban hatalmát fenntartani. Az [[1980-as évek]] végén meghirdette a [[falurombolás]]t, de ezt már nem sikerült véghezvinnie.
[[File:Erdélyi tüntetés - Hősök tere, 1988.06.27.tif|thumb|Erdélyi tüntetés - Hősök tere, 1988. június 27]]
 
Az [[1980-as évek]] végén meghirdette a [[falurombolás]]t, de ezt már nem sikerült véghezvinnie. Az [[1989]]. december végi forradalom (a [[Nicolae Ceaușescu|Ceaușescu]]-[[diktatúra]] megdöntése) után Romániában is megszólalhattak addig kegyetlenül elnyomott vélemények, hangok. A román gazdaság nehézségei is szerepet játszanak abban, hogy a viszonylag fejlettebb Erdély egyre több lakója, mind román, mind magyar, nagyobb önállóságot szeretne a tartománynak. A [[Sabin Gherman]] erdélyi román újságíró nevével fémjelzett [[proTransilvania alapítvány]] tevékenysége is ebbe a keretbe illeszkedik bele, de a Kárpátokon túli románság körében nincs jelentős támogatottsága. A [[Pro Európa Liga]] szintén támogatja Erdély sokszínűségének, sajátos kultúrájának megőrzését.<ref>[http://www.erdely.com/autonomia.php?id=39276 Interjú Smaranda Enache-val]</ref><ref>[http://www.proeuropa.ro/ A Pro Európa Liga honlapja]</ref> A román [[sovinizmus|soviniszta]] erők ellenzik Erdély vagy a [[Székelyföld]] mindenfajta autonómiáját. A [[Vatra Românească]] nevű szélsőséges, soviniszta román szervezet, amelyben sok volt kommunista párttisztviselő és [[Securitate]]-tiszt tevékenykedik, 1990. márciusban kirobbantotta az ún. „[[fekete március]]” eseményeit, melyek során halálos áldozatokkal is járó etnikai zavargásokra is sor került.
 
== Közigazgatás, politika ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Erdély