Főmenü megnyitása

Módosítások

a
Visszavontam Voxfax (vita) szerkesztését (oldid: 16347975)
 
Az ún. szocialista iparosítás és a termelőerők ésszerű elosztása ürügyén megváltoztatták az erdélyi városok etnikai arányait, beleértve a székelyföldi városokat is, mindezt a román nemzetstratégia jegyében. Ezzel párhuzamosan különösen az 1980-as években erősödött fel a pályakezdő erdélyi – és köztük a székelyföldi – magyar értelmiség Regátba való telepítése.<ref name=erdnapl-rom>{{hiv-web |url=http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-24/3en-2429.htm |cím=Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform állásfoglalása a Székelyföld etnikai jellegének megváltoztatása ellen |elérés=20140204 |dátum=20030617 |formátum=html |kiadó=hhrf.org}}</ref> [[Moldva|Moldvából]] 800 ezer románt telepítettek Erdélybe, de [[Havasalföld|Ha­vaselvéről]] is sokan érkeztek. A tervszerű betelepítés Székelyföld városait sem kímélte, melynek első áldozata Marosvásárhely lett. Az erdélyi városokban az 1910-es népszámlás adatai szerint a románok számaránya csak 19 százalék volt, ez néhány évtized alatt megváltozott. Székelyföld románosítása a megyeközpontok betelepítésével kezdődött, de a tömbmagyar térség etnikai fellazítására már nem került sor. A fejetlen gazdaságpolitika miatt eladósodott ország az 1980-as években rákényszerült a külföldi kölcsönök megadására, ezáltal a lelassult iparosítással párhuzamosan csökkent Székelyföld betelepítésének üteme is, ezt a román vezetés az iskolák elrománosításával próbálták „kiegyensúlyozni”. A székely megyeközpontokat a nyolcvanas években zárt városokká nyilvánították, ahová csak államalkotó románság telepedhetett.
[[File:Erdélyi tüntetés - Hősök tere, 1988.06.27.tif|thumb|Tiltakozó nagygyűlésnaggyűlés a falurombolás ellen]]
1988-ban dolgozták ki a falurombolási tervet, melynek a 180 házból álló székely település, [[Bözödújfalu]] esett áldozatul, amelyet ugyanabban az évben vízzel árasztottak el.<ref name=3szek-rom/>
 
2 537

szerkesztés