„Orion (űrhajó)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Helyesírás (Most akkor 2016-ban vagy 2020 után repül vele ember először? Mert mind a két információ benne van a cikkben, és kizárni látszanak egymást.)
35. sor:
Az '''Orion,''' teljes nevén '''Orion Multi-Purpose Crew Vehicle '''(magyarul: ''Többcélú személyszállító eszköz),'' rövidítve ''MPCV'' fejlesztés alatt álló [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[űrhajó]], melyet a [[NASA]] megrendelésére a [[Lockheed Martin]] épít az Orion korábban eltervezett felépítése és a már elvégzett tesztek alapján. Megépítését [[2011]]. [[május 24.|május 24]]-én jelentette be a NASA<ref>[http://www.space.com/11765-nasa-deep-space-exploration-vehicle-announcement.html NASA Unveils New Spaceship for Deep Space Exploration]</ref>. Első személyzet nélküli repülésére egy [[Delta IV Heavy]] rakétával [[2014]]. december 5-én került sor [[Exploration Flight Test 1]] jelzéssel<ref>[http://spaceexp.tumblr.com/post/61772610202/the-first-mission-of-the-orion-multi-purpose-crew The first mission of the Orion Multi-Purpose Crew Vehicle]</ref>. Személyzettel először 2020 után fog repülni.
 
Az űrhajót nagy időtartamú mélyűri űrrepülésekre fejlesztik. Ezen kívül tartalék űrhajónak is használják a [[Nemzetközi Űrállomás]]on. Az Orion hasonlít az [[Apollo-program|Apollo]]-korszakban kifejlesztett kapszulákra, de technológiájában és képességeiben jóval meghaladja azokat. Életfenntartó-, meghajtó-, avionikai- és hővédő rendszerét úgy tervezik, hogy a megjelenő új technológiákkal tökéletesíthessék. Egy személyzeti és egy műszaki egységet is magába foglal. Személyzeti egysége nagyobb, mint az Apollóé. Ez egyben a Földre visszatérő egység is. Négy űrhajós 21 napig tartózkodhat benne, melyet további műszaki egységekkel hosszabbíthatnak meg. Tervezői szerint a MPVC 10-szer biztonságosabb induláskor és visszatéréskor, mint a [[Space Shuttle]]. A műszaki egység tartalmazza a meghajtó rendszert, a víz- és oxigéntartályt, valamint tudományos kísérleti berendezéseket és egyéb terheket.
 
Az első tesztrepülést leszámítva az Oriont az ugyancsak fejlesztés alatt álló [[Space Launch System]] hordozóeszközzel fogják indítani.
44. sor:
Az Orion űrhajó eredeti változatát ''(Crew Exploration Vehicle, CEV)'' a [[Constellation program]] keretében kezdték fejleszteni, hat- és négyszemélyes változatban. A hatfős változat szolgálta volna ki a tervek szerint a [[Nemzetközi Űrállomás]]t, a négyfős változatot pedig az [[Altair holdkomp]]pal a Hold-expedíciókra szánták. A NASA 2009-es döntése után a négyfős változatot tervezték előbb szolgálatba állítani, így az ISS-hez is ez repült volna egy ideig. Később a hatfős változat terveit csak a konstrukció elkészülte után, továbbfejlesztési lehetőségként hagyták meg, és megszüntették a személyzet nélküli repülésekre való alkalmasságot is. Így az eredeti 0–6 fős űrhajó 2–4 főssé vált (vészhelyzetben egy fő is irányíthatja). 2009 márciusában mutatták be első példányát a nagyközönségnek, egy washingtoni parkban. A mintadarabot ezután Floridába szállították további tesztelésekre.
 
Első repülését emberekkel a fedélzetén [[2016]]-ra tervezik. [[2020]]-ban a Holdat, [[2030-as évek]]ben pedig a Marsot tervezték elérni vele. Az űrhajók pályára állításához az [[Ares hordozórakéta|Ares]] hordozórakéták tervezik használni..
 
A Constellation programot [[2010]]. október 11-én törölték az Ares rakétákkal és az Altair holdkomppal együtt, de az Orion fejlesztését tovább folytatták, és átnevezték Orion Multi-Purpose Crew Vehicle-re (MPCV). Hordozóeszköznek pedig [[Space Launch System]] (SLS) hordozórakétát választották, melynek a fejlesztését a NASA 2011-ben kezdte el az [[Ares I]] és [[Ares V]] utódjának szánt
 
===Építés===
[[Kép:Orion Ground Test Article (GTA).jpg|right|thumb|250px|Az Orion személyzeti egységének földi tesztpéldánya]]
Az első Orion űrkapszula építését 2011. szeptemberében kezdték el. Az első hegesztéseket az új Orion MPCV-n a kifejezetten a járműhöz fejlesztett lineáris dörzshegesztéses folyamattal készítették el. Ez a módszer varrat nélküli kötéseket hoz létre, melyek erősebbek, mint amelyet a hagyományosabb hegesztési folyamattal el lehet érni<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/09/13/09/Megkezdtek_az_elso_urbe_keszulo_NASA_kapszula_fejleszteset_.aspx Megkezdték az első űrbe készülő NASA-kapszula fejlesztését]</ref>.
 
Az [[Európai Űrügynökség]] felajánlotta, hogy részt venne az űrhajó műszaki egységének elkészítésében. A NASA és az ESA között zajló technikai tárgyalások során a jelenlegi koncepció az, hogy az [[Automated Transfer Vehicle|ATV]] szervizmodulját veszik alapul, átalakítják, és az Orionnak adják. Az ATV szervizmodulja fúvókákat, elektromos rendszert, párhuzamos számítógépes hálózatot, kommunikációs felszerelést és az űrhajó repüléselektronikájának nagy részét tartalmazza. Ezen elemek mindegyikét új szabvány szerint kell módosítani, beleértve a nagy tolóerejű hajtóművet és a vezetési, navigációs és irányítórendszert, mely a mélyűri műveletekhez alkalmas<ref>[http://www.hirado.hu/Hirek/2011/09/21/09/Europai_szervizmodulja_lehet_az_Orionnak_.aspx Európai szervizmodulja lehet az Orionnak?]</ref>.