„Városháza (Győr)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+komkat
Feketeöv (vitalap | szerkesztései)
a linkesítések és egyéb apróságok
10. sor:
| width = 250
}}
A '''Győrigyőri városháza''' [[barokk|neobarokk]] stílusban épült, U alakú, kétemeletes, középütt óratoronnyal, s a főhomlokzaton kiugró két kisebb toronnyal rendelkező műemlék épület. A Városháza [[Győr]] legforgalmasabb pontján a város kelet-nyugati és észak-déli tengelyeinek (a [[I. István magyar király|Szent István]] útnak és a [[Baross út (Győr)|Baross útnak]]) metszéspontjában, a Városház tér déli oldalán áll. [[Győr]] egyik legismertebb, városképileg legjelentősebb épülete, a [[város]] szimbóluma.
 
== Építésésének története ==
 
[[Győr]] első ismert városháza a [[16. század]]ban az [[Apáca utca (Győr)|Apáca utcában]], a Káptalani zenészek háza helyén állt. [[1562]]-ben a [[Széchenyi tér (Győr)|Széchenyi tér]] északkeleti sarkán álló, [[Rákóczi utca (Győr)|Rákóczi utca]] 1. számú épületbe költözött a városháza. [[1753-]]–[[1774|74]] között épült ezen földszintes épület helyén a ma is ott álló egyemeletes, lekerekített sarkú díszes épület (ezt emlegetik [[Győr]]ött Régirégi városházaként). A [[19. század]] második felében többször felmerült, hogy a gyorsan fejlődő és növekedő [[Győr]]nek új városházára lenne szüksége. [[Bisinger József]], győri üvegesmester a városra hagyott hagyatékából lehetőség teremtődött egy új városháza építésére. Három lehetséges helyszín merült fel: a [[Bécsi kapu tér (Győr)|Bécsi kapu tér]], a Dunakapu tér és a [[I. István magyar király|Szent István]] út. [[1893]]. [[november 30.|november 30-án]] három hónapi beadási idővel országos tervpályázatot írtak ki. A tervpályázatra 16 pályamű érkezett. Az első helyet [[Alpár Ignác]] „Hotel de ville”, a második [[Hübner Jenő]] „Hic sum”, a harmadikat [[Hofhauser Antal]] „Baross„[[Baross Gábor”Gábor]]” jeligéjű pályamunkája szerezte meg. Mindhárom pályázó túllépte a megadott 200 000 forint keretet, így [[Zechmeister Károly]] polgármester érintkezésbe lépett mindhármukkal módosított terv beadását kérte. [[Alpár Ignác]] nem vállalta a megbízást, más elfoglaltsága miatt. Így esett a választás [[Hübner JenőreJenő]]re, aki [[1894]]. [[szeptember 29.|szeptember 29-én]] aláírta a megbízási szerződést.
 
[[Hübner Jenő|Hübner]] tervében kiemelkedik az [[1792]]-ben épült és [[1894]]-ben lebontott Tűztoronyra -ami a [[Baross út (Győr)|Baross út]] és [[Arany János]] utca kereszteződésében álló egykori Fehérvári kapu tetején állt- emlékeztető várostorony, a homlokzati rész előreugró melléktornyai, az oszlopos, erkélyes főbejárat. Az [[1896]]. [[május 14.|május 14-én]] rendezett millenniumi ünnepséget használták fel arra, hogy a városháza építését jelképesen megkezdjék. Az építési területen az első, szimbolikus kapavágást [[Zechmeister Károly]] polgármester ejtette meg. Az építés ütemének megfelelően 26 munkanemre írtak ki pályázatot. A munkálatokat híres [[győr]]i mesterek végezték: a kőműves munkákat Schlichter Lajos építőmester, a kőfaragó munkákat [[Birkmayer János]], a lakatos és kovácsoltvas munkákat Prettenhoffer Imre épület és műlakatos, az épületasztalos és ácsmunkákat a Hets testvérek a szobafestési munkálatokat pedig Krausz Károly vezetésével végezték. Az alapozást [[1896]]. [[október 26.|október 26-a]] és [[november 21.|november 21-e]] közt végezték. [[1897]] tavaszától[[tavasz]]ától gyors ütemben folyt az építkezés, és [[május 13.|május 13-án]] megtartották az akkoriban szokásos [[bokrétaünnepség]]et és határozatot hoztak, hogy a nagytorony kőburkolatot kapjon, és sisakja a kistornyokkal együtt [[réz|vörösréz]]ből készüljön. [[1897]] [[tél|telén]] a [[budapest]]i Kötling cég beszerelte a központi fűtést az épületbe. [[1898]] áprilisában[[április]]ában a lebontott tűztorony [[harang]]ját elhelyezték a városháza tornyában. [[1898]]-ban megkezdődött az épület vakolása sóskúti kőporral kevert habarccsal. Az épület ünnepélyes felavatására csak [[1900]]. [[március 19.|március 19-én]] került sor.
 
== Leírása ==
[[Fájl:Győrvárosháza.jpg|300px|bélyegkép|A győri városháza a virágórával]]
Az épület külső méretei: hosszúsága 85 méter, szélessége 40 méter, a [[torony (építmény)|torony]] magassága 59 méter.
 
A Városháza főhomlokzatán [[Győr]] kőből faragott [[barokk]] [[címer]]e látható. Az épületben több mint 200 helyiség található.
Az alagsorban helyezkednek el a konyha, az étterem, házi nyomda és egyéb gazdasági, ellátó egységek. A földszinten különféle irodák, a központi iktató, valamint főporta van, ahol a díszes aula fogadja az ide belépőt. Az aulában láthatók a [[Győr]]t [[szabad királyi város]]sá emelő [[V. István magyar király|V. István]] [[király]] valamint [[Bisinger József]] carrarai fehér [[márvány]]ból készült szobrai.
Az első emelet a legdíszesebb, a lépcsőházi díszítésekkel és az irodai kialakításokkal, a polgármesteri irodával valamint díszteremmel. Ez utóbbiban tartják a közgyűléseket, a mellette levő kisebb termekben, a Kék teremben és a Barna teremben pedig a bizottsági üléseket. A városháza alaptevékenysége mellett évtizedek óta rangos ünnepségeknek, tanácskozásoknak, rendezvényeknek és hangversenyeknek is otthont ad. Ez utóbbiakat az [[1973]]-ban a kitűnő akusztikájú díszteremben beépített orgonának köszönhetően. Az [[orgona (hangszer)|orgona]] beépítése szükségessé tette a terem belső átrendezését és újrafestését. Az újrafestést [[Samodai József]] végezte. [[1974]]-ben a félköríves széksor helyett vízszintes soros ülésrendet alakítottak ki, így a helyek száma jelentős mértékben megnőtt. Az orgonát [[1998]]-[[1999|99]]-ben között felújították.
A második emeleten szintén irodák vannak. Ez az emelet kevésbé díszes, de stílusában, hangulatában az alatta levő szintekkel egységet alkot.
A következő szint már a torony, mely a város számos pontjáról látható, és ahonnan csodálatos panoráma nyílik a [[város]]ra.