„Szergej Mihajlovics Eisenstein” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: Évszámok közötti nagykötőjelek
kékítések és portál
28. sor:
 
== Élete, munkássága ==
[[Szentpétervár|Petrográdban]] tanult, festőnek és közben mérnöknek is készült, de végül nem szerzett diplomát. 1918-ban a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]]ben önkéntesként agitációs plakátokat készített. 1920-tól egy [[moszkva]]i avantgárd színház díszlettervezője, majd rendezője volt. A hagyományos művészi formákat radikálisan elutasító áramlatok híveként tanulmányozta többek között a japán Kabuki színház formavilágát is. Új utakat keresve alakította ki első, ún. ''attrakciós montázs'' elméletét, amely végül logikusan vezette el a filmhez.
 
Első, némafilmes korszakának mind a négy játékfilmje (lásd lejjebb a filmográfiát) jelentős alkotás, bennük sikerrel alkalmazta és közben állandóan tovább is fejlesztette elméletét. Nem egyéni hősöket, hanem típusokat ábrázol, csak egy igazi hőse van: a tömeg. Filmjeit patetikus, néha szatirikus hangvétel, forradalmi hevület jellemzi, de ezt a hatást gondosan megkonstruált jelenetekkel, pontosan kiszámított képi kifejezőeszközökkel érte el. Ebben méltó alkotótársa volt állandó operatőre, [[Eduard Kazimirovics Tissze|Eduard Tissze]].
 
Eisenstein a [[montázs]]t, a képek egymás mellé állításának módját tekintette a film lényegének. Felfogását az 1+1=3 képlettel szokták jellemezni: két egymást követő kép összhatásából olyan új jelentés születhet, amely jelentést önmagában egyik kép sem tartalmazza. A képeknek és a jeleneteknek ez az ütköztetése, ellenpontja sajátos dinamikát teremt: nem csupán a ritmus, hanem a keltett asszociációk, gondolatok dinamikáját is. Az ún. ''intellektuális film''et a fogalmak közvetlen képi megjelenítésére is alkalmasnak tartotta.
A ma már klasszikusnak számító ''[[Patyomkin páncélos]]'' (más fordításban: ''[[Patyomkin páncélos|Patyomkin cirkáló]]'') hozta meg számára a világhírt. Ennek egyes képsorait, például az [[odessza]]i lépcső jeleneteit, az Eisensteinről szóló csaknem minden írás idézi. A ''Patyomkin páncélos''-t 1958-ban a világ tizenkét legjobb filmje közé választották.
 
1929-ben Eisenstein alkotótársaival Nyugat-Európába, majd az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]ba utazott, ahol forgatási szerződést kaptak, de a terv végül meghiúsult. Ezután [[Mexikó]]ban az országról szóló ''Que viva Mexico!'' című tervezett filmjükhöz készítettek felvételeket, ám a filmet nem fejezhették be, és a hatalmas mennyiségű filmanyagot sem vihették magukkal. Abból később mások, több különböző filmet állítottak össze. A filmet szponzorként [[Upton Sinclair]] támogatta, majd a túlköltekezést megelégelve végül a támogatást is ő vonta meg.
49. sor:
* 1926-29: ''Régi és új'' (Старое и новое)
* 1930-32: ''[[¡Que viva Mexico!]]'' (Да здравствует Мексика!) (befejezetlen, 1979-ben restaurálták)
* 1935–37: ''[[Bezsin rétje]]'' (Бежин луг) (befejezetlen, a forgatást kétszer is megszakíttatták, a film anyagát tulajdonképpen megsemmisítették – [[Szergej JoszifovicsIoszifovics Jutkevics|Szergej Jutkevics]] restaurálta állóképekben Eisenstein halálának huszadik évfordulójára, 1968-ban)
* 1938: ''[[A jégmezők lovagja]]'' (Александр Невский)
* 1941-45: ''[[Rettegett Iván I–II]].'' (Иван Грозный) (a II. részt betiltották, első bemutatása 1958-ban volt, ez a film részben színes. A III. rész terv maradt.)
64. sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Filmművészet}}
{{DEFAULTSORT:Eisenstein Szergej Mihajlovic~s}}
[[Kategória:Orosz filmrendezők]]