„Kognitív disszonancia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
45. sor:
* a választott opció felértékelésével (jó opcióként való beállításával), negatív következményeinek lebecsülésével
==Kognitív disszonancia az érvelésben és a meggyőzésben==
A kognitív disszonancia az érvelésben, illetve a meggyőzésben is megjelenik. Például amikor egy eladónak azt kell hazudnia a vásárló számára, hogy neki való a termék, közben nem így gondolja, ezáltal lelkiismeret-furdalás alakul ki benne hazugsága miatt. Ebben az esetben a tulajdonosnak meg kell győznie az eladót, hogy helyes a viselkedése, például úgy, az értékesítésből kapott jutalékból elviheti az egész családját egy három naposháromnapos kirándulásra. Azaz az érveléssel csökkenti az eladó kognitív disszonanciáját.
 
De nem csak ilyen módon lehet a kognitív disszonanciát felhasználni az érvelésben. A meggyőző ágens szándékosan okoz kognitív disszonanciát, hogy a meggyőzendő partner rosszul érezze magát, bűntudata, lelkiismeret-furdalása stb. legyen. Majd ezután, a kognitív disszonancia megszüntetésére a meggyőző ágens megoldást kínál.
60. sor:
== Az elmélet hatásai ==
 
A Festinger kognitív disszonancia-redukciós elmélete forradalmasította az [[attitűd]]elméleteket, és a kutatások súlypontja ezt követően az attitűdök [[kognitív]] összetevőinek kutatására tevődött, mely törekvés jellemzően mutatkozott meg [[Fritz Heider]] kognitív egyensúly-elméletében és [[Charles Osgood]] kognitív konzisztencia-elméletében.
 
== Források ==