„Arisztotelész természetfilozófiája” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a lektor kerestetik!!!!!!!!!!!!! |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Arisztotelész]] '''természetfilozófiai''' jellegű nézeteit a következő művekben találjuk: A ''Fizika'' nyolc könyve, a
A tér és az idő vég nélkül osztható. A világ jelenségeinek alapja a mozgást, melyet a legtágabb értelemben definiál, t.i. mint akármilyen változást, azaz mint a potenciális létről aktuális létre való átmenetet.
▲[[Arisztotelész]] '''természetfilozófiai''' jellegű nézeteit a következő művekben találjuk: A ''Fizika'' nyolc könyve, a világrendszerről szóló négy könyv, a keletkezésről és enyészésről irt két könyv, a négy meteorológiai könyv, és végül a Mechanikai problemák. A szerves világ viszonyaival foglalkoznak a következők: Az állatok természetrajza, az állatok részeiről, az állatok nemzéséről, a lélekről, az érzékekről szólók stb. A fizika nyolc könyve a tér, idő és a kettőnek összekapcsolásából eredő mozgás fogalmait tárgyalja.
A tér és az idő vég nélkül osztható. A
A tér mellett a '''hely''' fogalma fontos, mely azonban nem képvisel egy bizonyos térrészt Ezen fogalmak a mozgást illetőleg annyira megszilárdulták, hogy az Arisztotelész-féle filozófiai és mechanikai elméletek megdöntése idejében csak nagy nehezen voltak megcáfolhatók. A mozgásra vonatkozó vizsgálatai clyamában Arisztotelész a folytonosság fogalmát is fejtegeti. Minden, ami változó, tehát mozog, az egyszersmind osztható, ráadásul végtelenül. Arisztotelész tehát az oszthatatlanok, az atomok elméletét nem fogadta el. Habár ő az abszolút keletkezést és enyészést szintén tagadja, azért a változást nem tekinti pusztán megváltoztatott keverésének, hanem valóságos minőségi változást fogad el, kiindulva az [[aktus]] és [[potencia]] fogalmából.▼
A mozgásra vonatkozó vizsgálatai során Arisztotelész a '''folytonosság''' fogalmát is fejtegeti (ezt a fogalmat egyébként ő vezette be sikeresen a filozófiába, és főképp az ő hatására terjedt el a matematikában is). Minden, ami változó, tehát mozog, az egyszersmind osztható, ráadásul végtelenül. Arisztotelész tehát az oszthatatlanok, az atomok elméletét nem fogadta el.
▲Ezen fogalmak a mozgást illetőleg annyira megszilárdulták, hogy az Arisztotelész-féle filozófiai és mechanikai elméletek megdöntése idejében csak nagy nehezen voltak megcáfolhatók
''A világrendről'' című négy könyvet ez az elnevezése épp oly kevés joggal illeti meg, mint a fizikáról szólót. E címek mind későbbi időkből valók, mikor a Stagirita filozófiai rendszerét ugyan természetfölötti kinyilatkoztatásnak tisztelték ugyan, de annál kevésbé értették. A szóban forgó mű az előbbinek folytatása: elmélkedik ugyanis az anyag, alak és változás fogalmairól, tárgyalja az okok különböző nemeit, az oszthatóságot és a folytonosságot, ezek mellett azonbán már számos tapasztalati adatot is hoz fel.
Habár az Arisztotelész-féle [[természetfilozófia|természetfilozófiát]]
* A természeti testek három irányban kiterjedtek, valamint az egész mindenségnek is három mérete van.
* A mozgás kétféle: a köralakú, és az egyenes vonalu, mely vagy a középpontból kifelé, vagy a periférától a középpont felé irányul.
37 ⟶ 42 sor:
Az égi testek mozgására nézve [[Eudoxosz]] és [[Calippus]] elméletét fogadta el, kik több egymást körülfogó szféra segítségével igyekeztek megmagyarázni az egyes égi testek egyenetlen járását. Az egész mindenség külső határát ez ősmozgató foglalja el (primum mobile). Így tehát a mindenség az innenső és a túlsó világból van összetéve. Emitt a változatlanság és örökkévalóság világa, amott pedig vég nélkül való keletkezést és enyészést látunk, a meteorológiai folyamatokat és a szerves élet jelenségeit.
{{lektor}}
== Lásd még ==
[[Arisztotelész]]
[[természetfilozófia]]
[http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/ariszttermfil.htm MVE-szócik]
| |||