„Bíró Vencel” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
23. sor:
 
A [[Báthory István Elméleti Líceum|kolozsvári római katolikus gimnáziumban]] lett tanár, majd a Mária Terézia Fiúnevelő Intézet aligazgatójává nevezték ki. 1925-ben az önállósult romániai provincia rendfőnöke, és a kolozsvári főgimnázium igazgatója lett. 1928-ban a [[Báthory–Apor Szeminárium]] igazgatójává nevezték ki. 1934-ben a piarista rend főnökévé választotta.
1940-től a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetem]] Erdély és Kelet-Európa története tanszékén lett rendes tanár; a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagjává választotta. 1940-ben [[Corvin-koszorú]]t kapott. 1945–1948 között az újonnan alakult [[Bolyai TudományegyetemnekTudományegyetem]]nek volt a prodékánja. 1948-ban nyugdíjazták, tanszéke az egyetem átszervezése során megszűnt. 1949-ben a piarista rendet megszüntették, ekkor a [[Szent Mihály-templom (Kolozsvár)|Szent Mihály-templom]] plébániáján kapott szállást. Sírja a [[Házsongárdi temető]]ben található.
 
Történelmi, levéltári kutatásai az erdélyi történelemre, illetve az erdélyi katolicizmus történetére irányultak. Kevésbé ismertek szépirodalmi munkái, a ''Keserű serbet'' című történelmi regény (1930), illetve szintén történelmi tárgyú elbeszéléskötete ''Nagyságos fejedelmek idejében'' (1937).