„Cascade-hegység” változatai közötti eltérés

A földrajzi rész javítása, fordítása, pontosítása
a (Pontosítások a bevezetőben)
(A földrajzi rész javítása, fordítása, pontosítása)
A '''Cascade-hegység''' (''Cascade Range'') [[Észak-Amerika]] egyik legnagyobb hegylánca, mely [[Brit Columbia|Brit Columbiától]] ([[Kanada]]) [[Washington (állam)|Washington]] államon és [[Oregon]] államon keresztül egészen Észak-[[Kalifornia|Kaliforniáig]] terjed. Más megnevezése: ''Kaszkádok'' (''Cascades'').
 
A hegyláncban számos [[tűzhányó]] és nem vulkanikus eredetű hegy található. A nem vulkanikus részt North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják, a vulkanikus résznek High-Cascades (Magas-Kaszkádok) a neve. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades-nak (Kanadai-Kaszkádoknak) hívják.
A nem vulkanikus részt North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják, a vulkanikus résznek High-Cascades (Magas-Kaszkádok) a neve. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades-nak (Kanadai-Kaszkádoknak) hívják.
 
A Kaszkádok a [[Tűzgyűrű]] része, mely a [[Csendes-óceán]] partjai mentén végigfutó sávszerű földrajzi régió, amely mentén sok működő és szunnyadó tűzhányó helyezkedik el. Az elmúlt 200 évben az [[Amerikai Egyesült Államok]] összefüggő területein előforduló összes [[Vulkánkitörés|vulkáni kitörés]] ebből a régióból származik. A két legutóbbi ilyen eset a [[Lassen Peak]] (1914 és 1921) és a [[Mount Saint Helens]] (1980 és 2005) csúcsokon volt.<ref>http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html</ref>
Az elmúlt 200 évben az [[Amerikai Egyesült Államok]] összefüggő területein előforduló összes [[Vulkánkitörés|vulkáni kitörés]] ebből a régióból származik. A két legutóbbi ilyen eset a [[Lassen Peak]] (1914 – 1921) és a [[Mount Saint Helens]] (1980 és 2005) csúcsokon volt.<ref>http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html</ref>
 
== Földrajz ==
[[Fájl:Cascaderangemap.jpg|jobbra|bélyegkép|300px |A Kaszkádok térképe]]
 
A hegylánc hossza 1100&nbsp;km, a szélessége 130&nbsp;km. A Kaszkádok északon a Nicola és a Thompson folyók találkozásánál kezdődnek, ésilletve a [[Fraser folyó]] választja el a [[Észak-amerikai Parti-hegység|Észak-amerikai Parti-hegységtől]], Észak-Kaliforniában pedig a Shasta-Kaszkádban található [[Lassen Peak]] nevű hegyigtűzhányóig terjednek.<ref name="books.google.hu">http://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false</ref>
 
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 km) levő többi csúcs.<ref><nowiki>http://www.jqjacobs.net/writing/volcanoc.html</nowiki></ref> A hegylánc legmagasabb csúcsa a Mount Rainier (4932 m).
A hegylánc hossza 1100&nbsp;km, a szélessége 130&nbsp;km.
 
Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas Lytton-hegyig. Összességében, az Északi és a Kanadai-Kaszkádok rendívül szaggatottak, a kisebb csúcsok is meredekek, gleccsertevékenységgel, a völgyek mélyek, így jelentős különbségek vannak a domborzatban<ref>http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref> A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]] [[geológia]]ilag és [[topográfia]]ilag hasonló az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részek kevésbé borítottak gleccserrel és több [[fennsík]] jellemezi őket, úgy mint a Thompson-fennsík.<ref name="books.google.hu" />
A Kaszkádokat a [[Fraser folyó]] választja el a Coast Mountains-tól (Parti-hegység).<ref name="books.google.hu">http://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false</ref>
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjainak a neve: High Cascades <ref>Martin, James (2002). =bgBnGlTKXEAC&pg=PA31 North Cascades Crest: Notes and Images from America's Alps. Sasquatch Books. p. 31. ISBN 978-1-57061-140-7. Retrieved June 15, 2012</ref>
Legmagasabb csúcsa a Mount Rainier (4932 m).
 
A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas [[hó|hómennyiséget]] is elérheti.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref> Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.<ref><nowiki>http://www.tahoedailytribune.com/article/20101014/COMMUNITY/101019946</nowiki></ref> A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az [[Amerikai duglászfenyő]], a [[váltótűs hemlokfenyő]] és a [[Vörös éger]], míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az [[Amerikai sárgafenyő]] található, a magasabban fekvő részeken pedig a [[nyugati vörösfenyő]], a [[szirti hemlokfenyő]], a [[Sziklás-hegységi jegenyefenyő]], valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres [[Columbia-fennsík]]<nowiki/>ot.
Az Északi-Kaszkádok és a kanadai rész szélsőségesen szaggatott, sok kis csúccsal, jégmezővel, völgyekkel.<ref>http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref>
 
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a keleti-nyugati fekvésű [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref> Amikor a Cascade-hegység 7 millió éve a [[Pliocén]] korban elkezdett formálódni, a Columbia elöntötte a viszonylag alacsonyan fekvő Columbia-fennsíkot. Miközben a hegylánc egyre magasabb lett a folyó erodálta a kőzetet és így alakult ki ez a folyószakasz.
A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]], [[geológia]]ilag és [[topográfia]]ilag hasonló az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részek kevéssé jegesek és több [[fennsík]] jellemezi őket (pl. Thompson Plateau).<ref name="books.google.hu"/>
 
A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön. Egyes helyeken az évenkénti hatalmas [[hó]]mennyiség 25 méter/év is lehet.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref>
A hóesés-világrekordot a Mount Rainier tartja.
 
A High Cascades nagy része egész évben fehér és [[Jég|jeges]]. A nyugati lejtőkön különféle [[Fenyőfélék|fenyőfajták]] élnek, a szárazabb keleti oldalon szubalpin növényzet a jellemző. A keleti oldalon – az esőárnyék miatt – az évi csapadékmennyiség csupán 230&nbsp;mm is lehet.
 
A Kaszkádok amerikai részén az egyetlen törést a [[Columbia River Gorge]] okozza, ami a Columbia folyó egyik [[kanyon]]ja.<ref>http://www.nwcouncil.org/history/ColumbiaRiverGorge</ref>
 
== Irodalom ==
119

szerkesztés