„Berettyó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Földrajza: Ilyen falu nincsen |
→Földrajza: Kisebb változtatások |
||
34. sor:
[[Bályok]]nál több apró jobb oldali folyót vesz fel. [[Margitta]] jobb oldali mellékfolyója az [[Úsztató]], a bal oldali a [[Bisztra]] patak.
Margittától alacsony dombok között halad, majd [[Biharfélegyháza|Biharfélegyházánál]] eléri a síkságot, s [[
Margittától Pocsajig a folyó bal partján a [[Gyepes-patak]], [[Almás-patak]] és a [[Kösmő-patak]], a jobb parton [[Szentjobb]]nál a [[Nyulas-patak]], és az [[Ér (folyó)|Ér]] ömlik bele.
41. sor:
A medencében visszamaradt víz a környező megyék területéből csaknem állandóan 80 000 katasztrális hold földet borított el, és a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrétet]] alkotta.
A [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrét]] mocsarasodását a [[Tisza]] vize, és a [[mocsár]] levezető medrének lassú eliszapolódása okozta. Ez a levezető széles, sekély meder [[Szerep (település)|Szerep]] határában, Ördögszigetnél lépett ki a mocsárból, és [[Mezőtúr]] alatt szakadt a [[Körösök|Hármas-Körös]]be. Ma ez a [[Hortobágy-Berettyó]] medre.
A Berettyónak Pocsaj és [[Esztár]] között kiszakadó ága a [[Kálló (ér)]], mely [[Biharnagybajom]] határában tér vissza újból a Nagysárrétbe.
48. sor:
A szabályozást [[Bodoky Károly]] kerületi főmérnök tervei alapján kezdték meg [[1858]]-ban. A Berettyót a Sárréttől elzárták, és új medret ástak [[Bakonszeg]]től egészen [[Szeghalom]]ig, s a [[Sebes-Körös]]ig. Emiatt a Berettyó vizének elvezetése a [[Sárrét (Tiszántúl)|Sárrét]] fokozatos kiszáradását vonta maga után.
A Berettyó völgye jóval mélyebben fekszik, mint a [[Körösök|Fekete-Körös
A Berettyó az apró szemű [[kavics]]ot egészen [[Biharfélegyháza|Biharfélegyházáig]] lesodorja, innen Berettyóújfaluig azonban már csak [[homok]]ot sodor. Az alsó szakaszra viszont már csak finom [[iszap]]ot visz le.
| |||