„Emberi agy” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
6. sor:
Az '''emberi agy''' (agy [[latin nyelv|latinul]] ''cerebrum'', [[ógörög nyelv|görög]]ül ἐγκέφαλον, ''enképhalon''), ami a többi ''[[Craniata]]'', vagyis [[Koponya|koponyával]] rendelkező állatok altörzsébe tartozókkal egyetemben a [[Koponya|koponyában]] helyezkedik el, mint az [[emberi idegrendszer]] irányítóközpontja. Az [[agy]] és a [[gerincvelő]] a [[központi idegrendszer]] két alkotórésze. Szerkezetileg nem nagyon különbözik az [[Emlősök|emlősök]] agyától. Annak alapvető tulajdonságai, hogy a szervezet külső és belső környezetéből információkat képes felvenni, azokat pedig fel tudja dolgozni, egymással kapcsolatba hozni és a kapott adatok alapján az élőlény létfenntartása szempontjából célszerű intézkedéseket képes kidolgozni, még a többi gerinces állatokéhoz is hasonlítanak.
Az azonban lényeges különbség, hogy ''az állatfajokat átlagosan véve'' az emberi agy súlya testsúlyához arányítva a többi emlősök ilyen súlyarányának mintegy ötszöröse. Az agynak az élőlény testéhez viszonyított súly-, vagy térfogataránya az állatokénál lényegesen nagyobb. Az agy [[evolúció]]s fejlődésével foglalkozó tudomány több jellemzővel próbálja karakterizálni ezt a fejlődést: kefalizáció (angolul: ''cephalization''); enkefalizáció ''(encephalization)''; enkefalizációs index ''(encephalization index)''; enkefalizációs hányados ''(encephalization quotient)''; amelyek értelme valamelyest különbözik egymástól.<ref>Például az élőlény agyának testéhez viszonyított súlyaránya, vagy a térfogatarány, annak más állatokhoz hasonlított értéke, a zsiradékmentes súly, vagy mindezek történelmi változása lehet alapja a kiértékelésnek.</ref> Az enkefalizáció kognitív képességek mércéjekénti alkalmazásában azonban nincs teljes egyetértés legalábbis a ''nem-emberi'' agy esetében.<ref>{{cite web
| last = Deaner
| first = R O
| |||