„Thewrewk-kódex” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Története: ez az információ itt nem túl releváns
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
 
== Története ==
Az alapszövegalapszövege a [[Czech-kódex]], amely a 1531-ből származik. A kódexet 1843-ban [[Ponori Thewrewk József]] fedezte fel az érsekújvári [[Ferences rend|ferencesek]] könyvtárában, és róla is nevezték el később Thewrewk-kódexnek. A Tudós Társaságnak Golessényi Pantaleo ferences rendfőnök ajánlotta fel, majd utóda Koppan Jenő provinciális ajándékozta oda 1854-ben. A kódex eredetijét a [[Magyar Tudományos Akadémia]] Könyvtárában őrzik.
Mindennapos használatra készült imakönyv, ilyeneket a XVI. századtól kezdve többet is készítettek. A kódexben van egy későbbi betoldás, az úgynevezett ''lelki tükör'', melynek forrásául szolgált két latin nyelvű imagyűjtemény: a ''Hortulus animae'' és az ''Antidotarius animae.''
 
10. sor:
Ezek az írások a kódex következő oldalain találhatók: 50–256-ig, 266–280-ig, 298–354-ig, 410–604-ig. Az ötödik kéz munkái a 354–369-ig és a 656–671-ig terjedő lapokon vannak. A második, negyedik, hatodik és hetedik kéz szövegei a XVII. században keletkeztek. A második kéz munkája az imádságoskönyv 256–265-ik, és a 292–298-ik oldalán vannak, míg a negyediké a 288–292-ik, a hatodiké a 370–409-ik és a hetediké a 46–48-ik és a 180-ik oldalon szerepelnek.
 
A kódex nevezetes darabjai a [[Peer-kódexbenkódex]]ben is előforduló ''Vásárhelyi András éneke a Szűz Máriához''<ref>Vásárhelyi András éneke a Szűz Máriához és Szent Bernát hymnusa, kiadva Szilády Áron által, (Régi magyar költők tára)</ref> és a Czech-kódexben is meglevő ''Szent Bernát hymnusa.''
 
== Kiadásai ==
36. sor:
*[{{MEK|01900/01918/html/index10.html}} A kései ómagyar kor nyelvi rendszere]
 
[[Kategória:Magyar vallási kódexek]]
[[Kategória:Magyar nyelvemlékek]]
[[Kategória:Ponori Thewrewk család]]