„Egyszerűsített kínai írás” változatai közötti eltérés

a
a (clean up AWB)
 
==Az írásreform==
Az írásjegyek terén az utolsó változtatást az 1950-es években hajtották végre. Az 1949-ben hatalomra került kommunisták egyik fő célkitűzése az írástudatlanság felszámolása volt. Annak érdekében, hogy az írásjegyek tanulását megkönnyítsék, az írásjegyek jelentős részét egyszerűsítették, az őket alkotó vonások számát csökkentették, bár az írásjegyek alapvető szerkezetén nem változtattak. Azóta a hagyományos kínai írásjegyeket, vagyis a „bonyolult írásjegyeket” {{kínai|''fantizi''|''fan-ti-ce-''}}nek 繁体字 nevezik, míg az „egyszerű írásjegyeket” {{kínai|''jiantizi''|''csien-ti-ce-''}}nek 簡體字 / 简体字 nevezik.<ref name="ramsey143-154">Ramsey 1987, 143-154. o.</ref>
 
Az írásreform gondolata 1892-ben vetődött fel először. A mozgalom célja az volt, hogy az ideogrammák alkotta írást egy latin betűs, alfabetikus írással váltsák fel. Ez nagy segítséget nyújtott volna az analfabetizmus felszámolásában, és nagyban megkönnyítette volna az oktatást. A probléma nemcsak akkoriban, de a mai napig megoldhatatlannak bizonyult. A könnyebbség kedvéért azonban nekiláttak az írásjegyek egyszerűsítésének. Ennek köszönhetően a bonyolult írásjegyek mintegy 80%-át sikerült olykor 10–15 vonással is leegyszerűsíteni. 1958-ban a Kínai Népköztársaság Írásreform Bizottsága-bizottsága megalkotta a kínai nyelvre alkalmazott latin betűs átírásrendszert, az úgy nevezettúgynevezett {{kínai|''[[pinyin]]''|''[[pinjin]]''}} átírást. A {{kínai|''pinyin''|''pinjin''}} átírást 1979. január 1. óta a Kínai Népköztársaságban megjelenő idegennyelvűidegen nyelvű kiadványok kínai nevek és szavak átírására kötelezően használja.<!--(58)--> A latin betűs átírás azonban csak segítséget nyújthat és az írásjegyek mellett kiegészítésül szolgálhat, ám azokat elsősorban– részben a zenei hangsúlyok miatt, részben az írásjegyekben foglalt többletinformáció miatt – sohasem válthatja fel. Az írásreform eredményeképpen 1955 óta ma már a kínai írás is vízszintesen, balról jobbra halad, felváltva a hagyományos fentről lefelé vezető oszlopokat. Az újságcikkek címében, a plakátokon és a könyvek gerincén azonban még ma is találkozhatunk függőleges írásjegysorokkal. A másik jelentős változás, amiben a modern kínai könyv különbözik a hagyományostól, hogy most már nem „hátulról” kell fellapozni a köteteket.<ref name="ramsey143-154"/>
 
==Elterjedése==