„Újlipótváros” változatai közötti eltérés

A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A [[Balzac utca]] végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az [[Budapesti Elektromos Művek|Magyar Villamossági Rt.]] telepe, vele szemben észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a további másik telepe. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A [[20. század]] elejére az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]] malomipara túlnőtte Európa malomiparát, és lassan Magyarország malomipara (mely vezető ipar volt Európában) elsorvadt, a telepek pedig lassan felszámolódtak. A [[Pannónia utca|Pannónia utcában]] a Wahrmann Mór u. környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az [[1970-es évek]]ig működött.

 

A Pozsonyi út nyugati oldalán álló Palatinus házakat [[1911]]-ben építették fel.<ref name = "Bplex 2/558">{{Bplex|2|558}} (''Újlipótváros'')</ref> A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak a [[1920-as évek|20-as évek]] végén kezdődtek el a városrész déli részén, körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] [[1928]]-as rendeletében elhatározta a [[Szent István park]] létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira.<ref name = "Bplex 2/558"/> Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot.<ref name = "Bplex 2/558"/> A terület házai jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a [[Historizmus|historizáló]], [[art déco]] és [[bauhaus]] stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a beköltözőket.<ref>[http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=267621 Bauhaus séta újlipótvárosban]</ref>