„Afrika az első világháborúban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →A feladat delegálása: link korr. |
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba) |
||
198. sor:
=== Harmadik szakasz: az antant támadás 1916-ban ===
==== Hadi helyzet, haditervek ====
A Dél-Afrikai Unió nagyobb erőkkel tudott bekapcsolódni a harcba, miután 1915 júliusában pacifikálta Német Délnyugat-Afrikát. Botha miniszterelnök csak ezen időpont után adott engedélyt nagyobb dél-afrikai erők felhasználására a kelet-afrikai hadszíntéren, így 1916-ra sikerült megteremteni a feltételeket egy átfogó művelethez. A parancsnokságot először [[Jan Christian Smuts|Smuts]] tábornoknak ajánlották fel, mivel a műveletekben
A támadás haditervét jórészt Tighe dandártábornok készítette, aki jelen volt a tangai ütközetnél is. Brit Kelet-Afrikából két gyaloghadosztály támadását készítették elő, melyek a Kilimandzsárót közrefogva Kahe alatt egyesülnek és elfoglalják az északi vasútvonal végpontját. Eközben van Deventer dandártábornok lovashadosztálya megpróbálja az északi támadás kivédésére felsorakoztatott német erőket bekeríteni egy mélységi művelettel. Északkeleten, a Tanganyika-tótól északra belga erők törnek át, Edward Northey dandártábornok pedig Nyaszaföld és Rhodézia felől indít támadást. Ehhez nagyjából 30 000 fős kontingens állt rendelkezésre, melyből 13 000 dél-afrikai, 7000 pedig indiai katona volt. A Német Kelet-Afrikában tartózkodó összes császári katona ekkor 2500 fehér európait és 12 000 aszkarit tett ki. Csakis a létszám alapján összevethető erőt képviseltek, ám ennek ellenére az antant nyomasztó fölényében volt. A német erők lőszerkészletét egyetlen nagyobb ütközet felemésztette volna és utánpótláshoz jutni szinte lehetetlen volt. Ezzel szemben az antant egy generációval fejlettebb technológiát tudott ellenük felvonultatni és csak a logisztikai problémák szabtak határt az utánpótlásnak.
| |||