„Bódvaszilas” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Kistáji kataszter |
|||
37. sor:
A ''Szilas'' szó a magyar „szil” főnév származéka, és [[szilfa|szilfákkal]] benőtt helyet jelöl, ekként a falun átfolyó Szilas-patakra utal. A [[Bódva]]- előtagot 1905-ben biggyesztették hozzá, hogy a határát átszelő folyóra utalva különböztessék meg az ország más, ugyancsak ''Szilas'' nevű településeitől.
[[1250]] táján építették a falutól északra Magyarország egyik legnagyobb alapterületű kővárát, a [[Szádvár]]t. Magát a falut először [[1283]]-ban említik egy királyi oklevélben, ''Szilas'' néven. A [[szádvár]]i uradalom részeként [[IV. László magyar király|IV. László]] a [[Tekus ispán|Tekus család]]nak adományozta, majd hamarosan az [[Aba nemzetség|Aba család]] birtokába került, és egészen a [[rozgonyi csata|rozgonyi csatáig]] [[Aba Amadé]] és fiainak tulajdona maradt. 1312-ben királyi kézbe került, és továbbra is a szádvári uradalom részeként kezelték. 1386-ban lett a [[Gömör vármegye|gömöri]] [[Bebek család]] tulajdona, majd az 1400-as évek második felében a [[Szapolyai-család]]é. 1527-ben Szádvár áruló várnagya (a várral együtt) újra a Bebek család kezére játszotta át. Ezután a lakosság nagy része áttért a református hitre, mivel új földesuruk, [[Bebek Ferenc]] nyíltan a [[reformáció]] híve volt.
1567 január elején Schwendi Lázár kassai főkapitány elfoglalta [[Szádvár]]t a Bebekektől, és ezzel Szilas ismét királyi tulajdonba került. A királyi udvarbírók erősen sanyargatták a népet.
| |||