„Habsburg Birodalom” változatai közötti eltérés

Ezután a magyar nemesség rendi jogait próbálták meg felszámolni. Először a mélyen hívő katolikus [[Rudolf magyar király|Rudolf]] próbálkozott vallási irányból csorbítani ezeket a jogokat, sikertelenül. A magyar [[rend (feudalizmus)|rendiség]] felszámolására azonban később sem kerülhetett sor, aminek biztosítéka egyfelől az [[Erdélyi Fejedelemség]], másfelől a [[Oszmán Birodalom|török fenyegetés]] volt. Ráadásul a nyugati szomszédaik ellen is rendszeresen háborút viselő uralkodók, a harmincéves háborúban résztvevőrészt vevő [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] és [[III. Ferdinánd magyar király|III. Ferdinánd]], majd a franciák ellen harcoló [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] nem engedhették meg maguknak, hogy egy országuk folyton lázadozzon a hátukban (lásd [[Bocskai-szabadságharc]], [[Wesselényi-összeesküvés]], [[Thököly-felkelés]]) és a belső háború végleg meggyengítse a birodalmukat. Ezért a magyar [[rend (feudalizmus)|rendiség]] felszámolására tett kísérleteik elbuktak. A [[17. század]] végén megtörtént a [[a török kiűzése Magyarországról]], de ezt a ''„felszabadítást”'' a Habsburg és a német birodalmi haderők végezték, igen csekély magyar részvétellel, így a Habsburgok Magyarországot ''„új szerzeményként”'' betagolták a birodalmukba. Csak a [[Rákóczi-szabadságharc]]ot követő egyezményekben sikerült biztosítani a magyar rendi jogok helyreállítását.