„A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 77.234.91.242 (vita) szerkesztéséről 84.236.62.34 szerkesztésére
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba)
36. sor:
 
A válság legfőbb oka, hogy a hitelpiac telítődése miatt a hitelező bankok figyelme a másodrendű (subprime) adósok felé fordult, akik a régi hitelezési politikában nem vettek volna fel hitelt. Ezért új marketing módszerekkel kellett rávenni őket arra, hogy vegyenek fel hitelt, hiszen a banknak is bevételhez kell jutnia.
Amerikában több évtizedes gyakorlata van a [[Hitel (közgazdaságtan)|hitelből]] történő vásárlásnak, amely során a ház, autó, hajó vagy egyéb nagy értékű fogyasztási cikk a hitel fedezete. Ha a vevő fizetésképtelenné válik, akkor jön a behajtó a bank vagy a kereskedő megbízásából, és a fedezetet nyújtó ház, autó, hajó, ékszer stb. mellett még további értékeket foglal le és visz el, amíg a kötelezettség összegét ki nem teszik a lefoglalt értékek. Természetesen mindazok, akik hitelfelvevőként túlvállalták magukat, és ilyen helyzetbe kerültek, veszítettek. Mivel a hitel kihelyezési (pénzpiaci) versenye egyre élesebbé vált, így az amerikai belső piac első komolyabb recessziós hatása azonnal éreztette hatását. Ennek következtében jelentős nagyságrendet ugrott a bázis évekhez képest a „beragadt” ingatlanok és a behajthatatlan adósságok száma. Ez a nagyságrend már az ingatlanpiac számtalan ágon keresztbiztosított rendszerét sem tudta meggátolni a beomlástól, amely láncreakcióval vonta maga után a pénzügyi és üzleti folyamatban résztvevőrészt vevő bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket, pénzügyi és ingatlanalapokat. A válság gyorsan továbbterjedt más gazdasági ágazatok felé is.
 
Joseph E. Stiglitz közgazdász eltérő megközelítése szerint a neoklasszikus közgazdaságtani makromodellek nem alkalmasak a válságok előrejelzésére, mert téves feltételezésekre épülnek, pl. indokolatlanul feltételezik az egyenletes információval való ellátottságot, vagy hogy a szereplők mindig racionális döntéseket hoznak, holott ezek csak az elméleti modellekben vannak így. Stiglitz szerint a megfelelő elmélet hiánya a gazdasági döntéshozatalt is tévútra vezeti, amelyekből a válságok is fakadnak.<ref>[http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/09/06/stiglitz_az_alacsony_inflacio_nem_eleg/ Stiglitz Soros agytrösztjében szónokolt] Index 2010. szeptember 6.</ref>
80. sor:
=== [[Egyesült Királyság|Nagy-Britannia]] ===
==== A Kincstár Pénzügyi Támogatási Programja (Treasury Financial Support Programme) ====
Tőkeinjekció 50 milliárd angol font értékben a bankképes intézményeknek, melyből 37 milliárdot már kiosztottak (RBS 20 milliárd, HBOS/Lloyds 17 milliárd). Az igénybevétel feltételei: törzsrészvények és elsőbbségi részvények legyenek az átadott papírok. Az elsőbbségi részvények 12%-ot fizetnek, és nem lehet őket visszaváltani 5 évig. Továbbá nem lehet más papírokra osztalékot fizetni addig, amíg az elsőbbségi részvényeket nem fizették vissza. A feltételek közt szerepel, hogy a résztvevőrészt vevő intézményeknek fenn kell tartaniuk a hitelezést a [[2007]]-es szinten, támogatást kell biztosítaniuk a jelzáloghitelüket fizetni szándékozó embereknek, nem adhatnak készpénz bónuszt a vezetőségi tagoknak [[2008]]-ban, és a javadalmazást a hosszú távú értékteremtéshez kell kötniük.
 
==== A Kincstár új adósságokra vállalt garanciája (New debt guarantee) ====
A résztvevőrészt vevő intézmények által a következő 6 hónapban kibocsátott adósságra vállalt garancia. Beletartoznak a CDs-ek, CPs-ek, fedezetlen kötvények, és egyéb kötelezvények (váltók).
 
==== Special Liquidity Scheme ====
140. sor:
 
=== [[Dánia]] ===
Dánia 12 milliárd eurós hitelkeretről kötött megállapodást az Európai Központi Bankkal, hogy segítse a bankok likviditását és a devizaellátottságot. A Dán Központi Bank 2008. szeptember 22-én bejelentette, hogy kiárusít 3,4 milliárd euró értékű további kincstári jegyet, hogy megfeleljen a piaci keresletnek. Október 6-án bejelentették, hogy a Szektorális Alap biztosít forrásokat egészen 4,6 milliárd euróig, hogy a lehetséges veszteségeket fedezzék. A dán kormány pedig garantál minden veszteséget az elsőhelyi tartozásokban, betétekben, bankközi kölcsönökben, a fent meghatározott összeg felett. A résztvevőrészt vevő bankok ugyanakkor egyetértenek, hogy nem fizetnek osztalékot, nem indítanak új részvény-visszavásárlási programot, vagy indítanak új részvény-opciós programot, vagy terjesztenek ki, vagy újítanak fel létező programokat. Dániában korlátlan garanciavállalás van a betétekre.
 
=== [[Amerikai Egyesült Államok]] ===