„Szatmári György (esztergomi érsek)” változatai közötti eltérés

Iparos családból származott. Bolognában, majd 1493-ban a [[Jagelló Egyetem|Krakkói Egyetem]]en tanult. 1495-től fehérvári, 1497-től erdélyi prépost. 1499-1500 között választott, 1500-1501 között választott és megerősített, 1501-1502 között tényleges veszprémi püspök. 1500-tól budafelhévizi prépost. 1501-1505 között váradi püspök. 1504-től királyi kancellár. 1505-1521 között pécsi püspök.

Pécsett több díszes házat építtetett, illetve a székesegyház egyik napjainkig megmaradt oltárát. Ő bővíttette a püspöki palotát, amelyen címere ma is látható. Titkára [[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]] volt. 1522-ben a király kinevezte esztergomi érsekké, amit [[VI. Adorján pápa]] 1523. június 19-én megerősített.

Politikai pályafutását 1493-ban a királyi kancellárián kezdte. 1494-től királyi titkár, 1499-ben és 1505-1514 között titkos kancellár és a királyi kápolna ispánja volt. 1521-1524 között királyi kancellár. Kancellárként a külügyeket intézte. 1504-ben nádorrá választatta [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imrét]]. [[II. Ulászló magyar király|II. Ulászló]] udvarában döntő szava volt. 1506-ban kezdeményezte az örökösödési szerződést, 1515-ben megszervezte II. Ulászló, Miksa császár és Zsigmond lengyel király pozsonyi és bécsi találkozóját. [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] uralkodása elején a kormányzó tanács vezetője volt. 1521-ben [[Hamburg]]ba ment II. Lajos menyasszonya, Mária elé. 60 ezer aranyat hagyott a Frigyes császárnak elzálogosított Nyugat-magyarországi városok és várak visszaváltására, de hagyatékát hadi célokra fordították.

Könyvei közül egyedül egy breviárium maradt fönn Párizsban. Nemcsak itáliai, hanem magyar humanisták is ajánlották neki műveiket, például [[Mághi Sebestyén]] 1513-ban, [[Hagymási Bálint]] 1517-ben és [[Bartholomaeus Frankfordinus]] (Pannonius).