„Cascade-hegység” változatai közötti eltérés

szerkeszt
(Felfedezése)
(szerkeszt)
}}
 
A '''Cascade-hegység''' (''Cascade Range'') [[Észak-Amerika]] egyik legnagyobb hegylánca, mely [[Brit Columbia|Brit Columbiától]] ([[Kanada]]) [[Washington (állam)|Washington]] államon és [[Oregon]] államon keresztül egészen Észak-[[Kalifornia|Kaliforniáig]] terjed. Más megnevezése: ''Kaszkádok'' (''Cascades''). [[kaszkád|Nevét]] [[zúgók]]kal-[[vízesés]]ekkel folyó vizeiről kapta.
 
A hegyláncban számos [[tűzhányó]] és nemsok, vulkanikusüledékes eredetűkőzetekből álló hegy találhatóis van. AAz nemüledékes vulkanikusrész résztaz [[Északi-Kaszkádok]] ''(North Cascades-nek (Északi-Kaszkádok) hívják'', a vulkanikus részneka High[[Magas-CascadesKaszkádok]] ''(MagasHigh-KaszkádokCascades) a neve''. A hegylánc kanadai - kisebb – részét Canadian Cascades[[Kanadai-Kaszkádok]]nak ''(Kanadai-KaszkádoknakCanadian Cascades)'' is hívják.
 
A Kaszkádok a [[Tűzgyűrű]] része, mely a [[Csendes-óceán]] partjai mentén végigfutó sávszerű[[Tűzgyűrű]] földrajzirésze; régió,ebben amelysok mentén soka működő ésvagy szunnyadó tűzhányó helyezkedik el. Az elmúlt 200 évben az [[Amerikai Egyesült Államok]] összefüggőszárazföldi területeinrészén előfordulócsk összesitt [[Vulkánkitörés|vulkánitört kitörés]]ki ebből a régióból származikvulkán. A két legutóbbi ilyen esetesetek a [[Lassen Peak]] (1914 és 1921) és a [[Mount Saint Helens]] (1980 és 2005) csúcsokonkitörései voltvoltak.<ref>http://volcanoes.usgs.gov/volcanoes/st_helens/st_helens_geo_hist_100.html</ref>
 
== Földrajz ==
[[Fájl:Cascaderangemap.jpg|jobbra|bélyegkép|300px |A Kaszkádok térképe]]
 
A hegylánc hossza 1100mintegy 1200&nbsp;km, a szélessége nagyjából 130&nbsp;km. A Kaszkádok északonÉszakon a [[Nicola (folyó)|Nicola]] és a [[Thompson folyók(folyó)|Thompson]] találkozásánálösszefolyásánál kezdődnekkezdődik, illetve a [[Fraser folyó]] választja el a [[Észak-amerikai Parti-hegység|Észak-amerikai Parti-hegységtől]], Észak-Kaliforniában pedig a [[Shasta-KaszkádbanKaszkád]] találhatóvégén álló [[Lassen Peak]] nevű tűzhányóig terjednekterjed.<ref name="books.google.hu">http://books.google.hu/books?id=5S0EVRXtK6YC&pg=PA191&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false</ref>
 
A Kaszkádok legmagasabb vulkánjait hívják Magas-Kaszkádoknak, amelyek több mint ezer méterrel is magasabbak, mint a környezetükben (80-160 km) levő többi csúcs.<ref><nowiki>http://www.jqjacobs.net/writing/volcanoc.html</nowiki></ref> A hegylánc legmagasabb csúcsa a [[Washington (állam)|Washington]] államban a [[Mount Rainier]] (4932 m).
 
Az Északi-Kaszkádok a Mount Rainier-től északra kezdődnek, de hivatalosan csak a kanadai részt hívják annak, egészen a 2049 m magas [[Lytton-hegyighegy]]ig. Összességében, azAz Északi és a Kanadai-Kaszkádok vonulata rendívül szaggatottakszaggatott, a kisebb csúcsok is meredekek, gleccsertevékenységgel,és amély völgyekgleccservölgyek mélyek,választják ígyel jelentős különbségek vannak aőket domborzatbanegymástól<ref>http://books.google.hu/books?id=oRASAQAAIAAJ&redir_esc=y</ref> A Kanadai-Kaszkádok déli része, különösen a [[Skagit-hegység]] [[geológia]]ilag és [[topográfiageomorfológia]]ilag hasonlóhasonlít az Északi-Kaszkádokhoz, míg az északi és északkeleti részekrészeken kevésbékevésebb borítottaka gleccserrelgleccser és több a [[fennsík]] jellemezi(ezek őket,tipikus úgy mintpéldája a [[Thompson-fennsík]]).<ref name="books.google.hu" />
 
A [[Csendes-óceán]] közelsége miatt a nyugati [[Szél|szelek]] az uralkodók, különösen a nyugati lejtőkön és jelentős a csapadékmennyiség, főleg a nyugati hegyoldalakon, ahol egyes helyeken a 25 méteres évenkénti hatalmas [[hó|hómennyiséget]] is elérheti.<ref>http://www.ncdc.noaa.gov/extremes/ncec/</ref> Az egy szezonban leesett hómennyiség világrekordját a Washington államban található Mount Baker-nél mérték 1998-1999 telén: 29 métert. Az addigi rekordot 1978-ban mérték a Mount Rainier déli, Paradise-nak nevezett felén. Nem ritka a 13 méter feletti hómennyiség sem, mint a Lassen Peak-nél található Lake Helen nevű tengerszemnél.<ref><nowiki>http://www.tahoedailytribune.com/article/20101014/COMMUNITY/101019946</nowiki></ref> A hómennyiség miatt a Magas-Kaszkádok egész évben hóval és jéggel borítottak és a növényvilág is alkalmazkodott ehhez a rendkívüli csapadékmennyiséghez. A hegyláncot sűrű erdő borítja, a leggyakoribb, nyugati oldalon megtalálható fafajok az [[Amerikai duglászfenyő]], a [[váltótűs hemlokfenyő]] és a [[Vörös éger]], míg a szárazabb, keleti oldalon leginkább az [[Amerikai sárgafenyő]] található, a magasabban fekvő részeken pedig a [[nyugati vörösfenyő]], a [[szirti hemlokfenyő]], a [[Sziklás-hegységi jegenyefenyő]], valamint a Larix lyallii nevű vörösfenyőfaj. A keleti oldal előhegységeinél a csapadék az eső-árnyék hatás miatt csupán 230 milliméter körül van. Ettől keletre egy száraz fennsík terül el, ami 17-24 millió éve alakult ki. Együttesen ezek a területek alkotják az 520 ezer négyzetkilométeres [[Columbia-fennsík]]<nowiki/>ot.