„Gorove István” változatai közötti eltérés

Mikor a politikai köröket az ismeretes szólásszabadsági ügy tartotta izgalomban, ő a szólásszabadság mellett lelkesen harcolván, egyik tanárával összeütközésbe keveredett és elhagyta az egyetemet. Az 1839-40. évet a pozsonyi országgyűlésen töltötte, ahol az országgyűlési ifjúság vezéregyéniségei közé tartozott. Már ekkor foglalkozott az irodalommal és [[Magyarország]]on először ő mondotta ki a nagyobb közlekedési eszközöknek az állam részéről nyújtandó jövedelembiztosítása (garancia) nagy jelentőségű eszméjét. Első nagyobb útját barátja, Tóth Lőrinc társaságában 1842-43-ban tette [[Európa]] nyugati országaiban és alaposan tanulmányozta a művelt külföld politikai és államgazdasági viszonyait. Útja során számos érdekes ismeretséget kötött, többek közt [[John Bowring]]gal, aki hazánk és irodalmunk iránt rokonszenvét késő öregségeig megtartotta; [[Daniel O’Connell|O'Connel]]lel, a nagy ír agitátorral, Listtel[[Friedrich List]]tel a hires államgazdával, Mittermayerral, a nagy jogtudóssal, Aragóval, Thierssel[[Adolphe Thiers]]szel, [[Victor Hugo]]val, az akkori [[Franciaország]] három legelső kitűnőségével a tudomány, a politika és a költészet terén.