„Reflexivitás (közgazdaságtan)” változatai közötti eltérés

{{lektor}}{{forma}}▼

A '''reflexivitás''' a [[Globalizáció|globális]] pénzpiac működését leíró [[paradigma]], mely szerint a piaci egyensúly a piaci szereplők szubjektív döntései és a piaci fundamentumok egymást folyamatosan befolyásoló kölcsönhatása útján alakul ki. A reflexivitás paradigmája tagadja azt az elméleti és a nemzetközi pénzügyi rendszer irányítása során gyakran – hallgatólagosan – elfogadott tételt, mely szerint a pénzpiacok mindig az egyensúlyi helyzet felé tartanak.▼

== A reflexivitás elméletének kidolgozása ==▼

A reflexivitás elméletét [[Soros György]] milliárdos dolgozta ki első munkájában, a Pénz alkímiájában (1987). Sorost egyrészt egyéni életútjának sorsfordító eseményei, helyzetei, másrészt befektetési tapasztalatai predesztinálták fontos pénzügyi összefüggések felismerésére. Fiatalemberként tapasztalta azt, hogy Magyarország német megszállásával bekövetkezett az, ami addig a legtöbb magyar-zsidó számára elképzelhetetlen volt: a zsidók üldözése. A Fortune Magazin riporterének így nyilatkozott erről: „Az én világlátásomat a második világháborús tragikus tapasztalatai formálták. Amikor Magyarországot megszállta a Náci Németország, és deportálták a zsidókat Auschwitzba, én elég szerencsés voltam azzal, hogy édesapám megértette, hogy ez egy nem szokásos helyzet. Hogy ez távol áll az egyensúlyi állapottól. Ha követed azokat a szabályokat, amelyeket általában követsz, akkor meghalsz. Ez volt az én tapasztalatom a második világháborúról, és alapvetően ezt a tapasztalatot alkalmaztam mind a globális pénzpiacot, mind pedig politikai nézeteimet tekintve.” ("[My] view of the world, I would say, was formed very much in the traumatic experience in the Second World War when Hungary was occupied by Nazi Germany and they were deporting Jews to Auschwitz," Soros told me. "I was lucky enough to have a father who understood that this is not normalcy. This is far from equilibrium. And if you go by the rules that you normally go by, you're going to die. I learned from a grand master in the Second World War, and I basically applied this view of the world to the financial markets and also to my political vision.").▼

Később, a London School of Economics hallgatójaként foglalkozott már ezzel a kérdéssel. [[Karl Popper]] filozófiája hatással volt rá, és ennek következményeként kritikusan szemlélte a tökéletes verseny elméletét igazolni próbáló hipotéziseket. Később Soros jelentős pénzügyi alapok kezelőjeként, közvetlen érintettként láthatta a globális pénzpiac működését, az elmélet és a gyakorlat összefüggését. Ez csak megerősíthette abban, hogy a pénzpiacok egyensúlyi állapotra törekvése soha nem létezett. Soros számára mindezek mellett az is lehetővé tette ennek a fontos összefüggésnek a felismerését, hogy sikeres befektető tevékenysége következtében milliárdos, így véleményének a fősodrú közgazdasággal szemben könnyebben hangot adhat. Azt vallja, hogy nagyon fiatalon megtanulta azt, hogy a hamis feltevésekre alapozott ideológiák igenis megváltoztathatják a (társadalmi) valóságot.▼

ASoros György szerint a fősodrú közgazdaságtan, számos ellentartó érdek fogságában, nem képes jelenleg befogadni és alkalmazni Sorosezeket Györgya felismeréseitfelismeréseket. A globalitás irányában változó világunk új jelenségei szerinte újfajta szemlélet, új vizsgálati módszerek alkalmazását tennék szükségessé.; Ezekezek alkalmazása pedig sérti a már kialakult érdekviszonyokat. Annak feltételezése, hogy a piacok egyensúlyra törekszenek, Soros meglátása szerint olyan politikák igazolására szolgál, melyek szabad kezet akarnak adni a pénzpiacoknak. Amennyiben a közgazdászok hajlandóak lennének elfogadni a reflexivitás elméletét, ezzel saját jelentőségüket is leértékelnék és egyben a valóság manipulálásának lehetőségét is akadályoznák. ▼