„Euripidész” változatai közötti eltérés

a
 
== Munkássága ==
Euripidész színdarabjainak tragikus hőseit emberi vagy isteni erők hajszolják bukásba, harcukat azonban önmagukban kell megvívniuk főként az érzelem-értelem terén. Alkotásai színpadi bemutatásán szeretettelelőszeretettel alkalmazta a színpad technikai lehetőségeit: a [[deus ex machina|deus ex machinát]].
 
Euripidész drámaírói munkásságának első másfél évtizedéről nem tudunk semmit. Időrendben első, legrégebbi fennmaradt műve az i. e. 438-ban bemutatott ''Alkésztisz'' című dráma, melyet egy tetralógia utolsó részeként, szatírjátékként mutatták be. Ebben a műben Euripidész két ismert motívumot olvasztott össze: az önfeláldozó asszony és a halálon is diadalmaskodó hős történetét. Második fennmaradt műve, a hét esztendővel később keletkezett ''[[Médeia (színdarab)|Médeia]]'', mellyel a költő csak a harmadik díjat nyerte el a drámaírók versenyén, az emberi egoizmust és képmutatást igyekszik leleplezni. Egy másik művében, a ''Hippolütosz''ban a lélek szenvedélyeinek lángjában felemésztődött szerelmes pár tragédiáját írta le. A jellegzetes vészjósló istenmonológgal ([[Aphrodité]]) kezdődő dráma i. e. 428-ban került az athéni közönség elé.
321

szerkesztés