„Paradoxon” változatai közötti eltérés

1 943 bájt törölve ,  4 évvel ezelőtt
Viktória paradoxon
a (zöld link --> kékre)
(Viktória paradoxon)
Amint az a bevezetésből is látszik, a paradoxonoknak több típusuk van. '''[[Russell-paradoxon|Russell paradoxonja]]''' ellentmondást mutatott ki az akkori matematika rendszerében. <!--'''[[Garai-paradoxon|Garai paradoxonja]]''' az ellentmondást a pszichológiai folyamatokban mutatta ki.--> Számos paradoxon tartalmaz önhivatkozást vagy manipulál a [[végtelen]]nel, mások [[körkörös definíció]]kon alapulnak.
 
A mindennapi szóhasználat gyakran használja a "paradoxon" kifejezést ott, ahol csak valamilyen meghökkentő jelenségről van szó (pl. [[születésnap-paradoxon]]). Máskor a [[etikai dilemma|dilemmák]]ra használják a "paradoxon" megnevezést: a „szeresd felebarátodat” parancsolat például dilemmát szül, ha mondjuk az említett személy az életünkre tör. Ha nem teszünk semmit, meghalunk, és nem lesz lehetőségünk szeretni, ha viszont megakadályozzuk tettében, vitatható, hogy ez „szerető” cselekedet-e.
 
== Paradoxonok fajtái ==
* [[Galilei paradoxonja]]: Noha a legtöbb egész nem [[négyzetszámok|négyzetszám]], mégis az egész számok számossága ugyanaz, mint a négyzetszámoké.
* [[Hilbert Grand Hotel-paradoxonja]]: Egy végtelen sok szobás hotel akkor is tud vendégeket (méghozzá végtelen sokat) fogadni, ha tele van.
* [[Váratlan akasztás paradoxon]]: Egy akasztásra ítélt rab ítéletét azzal súlyosbítják, hogy az ítéletet a következő hét valamely napján váratlanul kell végrehajtani. A rab így okoskodik: a vasárnap nem lehetőség, mert ha előzőleg nem akasztottak fel, akkor a vasárnapi akasztás, lévén az egyetlen megmaradt lehetőség, nem váratlan. Hasonlóképp a szombat sem jó, mert a vasárnap már kiesett, és ha szombatig nem akasztottak fel, akkor a szombati akasztás már nem váratlan. Hasonló gondolatmenettel a hét mindegyik napjáról belátható, hogy aznap nem lehet váratlanul akasztani. Az ítéletet tehát nem hajthatják végre.<ref>Vassy Zoltán: ''[Schrödinger macskája és más történetek...]''. Hiv. beill. 2012. 06. 09.</ref>V
 
'''Viktória paradoxon:'''
==== [[Matematika]]i/[[geometria]]i ====
 
Viktória elmegy csillagokat nézni a barátaival és azt mondta, hogy este 11re ér haza de már hamarébb otthon lessz, mint este 11 óra ?!?!?!?!?!?! :O
* [[Banach–Tarski-paradoxon]]: Egy gömb öt darabjából két teljes, az eredetivel megegyező méretű gömböt állíthatunk össze, méretváltozás nélkül mozgatva a darabokat.
 
* [[Gábriel harsonája]] <!-- vagy [[Brouwer?Lebesque?Luzin?Baire?Banch?, de leginkább Schwarcz]]-harmonikája -->: Egy olyan test, amelynek felülete végtelen, térfogata viszont véges. A kétdimenziós [[fraktál]]ok legtöbbje (például a [[Koch-pehely]] vagy a [[Mandelbrot-halmaz]]ok) is hasonló tulajdonságot mutatnak: végtelen a kerületük, de véges a területük.
Viktória nem kis pályás időutazó! :O :D
* [[Navigációs paradoxon]] A Föld felszínén két pont között az [[ortodroma]] (gömbi főkör) a legrövidebb út. A tengeri és légi közlekedésben a hosszabb [[loxodroma|loxodromát]] választják, mert ezen '''állandó a menetirány''' ''(kurzus)''. Ennek ellenére a loxodromán haladó jármű kormányával állandóan korrigálni kell, míg az ortodromán rögzített kormánnyal lehet végigmenni.
* Implikációs paradoxonok: A logikai következményesség (implikáció) legkézenfekvőbb meghatározása, miszerint "A B állítás következménye az A állításnak, ha nem lehetséges, hogy A igaz, de B hamis." Ennélfogva a „Ha a Duna nem egy folyó, akkor én most tévét nézek” egy logikailag érvényes következtetés, mivel nem lehetséges, hogy "A Duna nem egy folyó." igaz legyen (hiszen hamis) és egyúttal az "Én most tévét nézek." állítás pedig hamis. Két, semmiféle tartalmi és ok-okozati kapcsolatban nem álló kijelentés logikailag következménye lehet egymásnak. Ez egyesek <!--már Frege is utalt rá .. -->, pl. P. Strawson vagy C. I. Lewis szerint, világos jele annak, hogy az implikáció nem azonosítható a következményességgel.
 
==== [[Matematika]]i/[[Valószínűség-számítás|valószínűségi]] ====
Névtelen felhasználó