„Felcsút” változatai közötti eltérés

Magyari+Endresz link; vasútvonal mondat jav
(Magyari+Endresz link; vasútvonal mondat jav)
Első írásos említése 1269-ből származik, nevét a Csút személynévből származtatják. A község területéről bronzkori és római kori leletek is előkerültek. A középkorban a legnagyobb birtokosai a fehérvári keresztes lovagok voltak, a török idők után került a pálos rend tulajdonába. Középkori pusztatemploma ezidőtájt pusztulhatott el.<ref>Nagy Lajos 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7 C, 175; Farkas Gábor 1977: Fejér Megyei Történeti Évkönyv 11, 210-211.</ref> Több kutató Felcsút területére, vagy környékére helyezte a középkori Berencse nevű elpusztult falut is.<ref>Schmidtmayer Richárd 2008: Tatabánya középkori elődtelepüléseinek története az írott források tükrében. Komárom - Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 13-14, 86-89.</ref> 1542-ben a helyi lakosság a katonaság ellen panaszkodott.<ref>[[Buzási János]] 1977: Haus- Hof- und Staatsarchiv, Bécs - Ungarische Akten - Allgemeine Akten - Tematikus repertórium. Levéltári leltárak 70, 26, 28.</ref> Feltételezhető hogy a [[Sávoly (egyértelműsítő lap)|sávolyi]] vagy sarvoli nemesek Felcsútra költöztek és innen ered a két település névegyeztetése.<ref>[[Nagy Lajos]] 1966: Pusztatemplomok Fejér megyében. Alba Regia 6-7, 175.</ref>
 
1716-ban a faluba új telepesek érkeztek.<ref>Fejér vm. közgyűlési jegyzőkönyvei 1716, 71; [[Nagy Lajos (történész)|Nagy Lajos]] 1960: Adalékok a Fejér megyei jobbágyság történetéhez (1543–1768). Alba Regia 1 C, 89.</ref> 1778-1788 között a Gányi család pereskedett itteni birtokaiért.<ref>Bakács István, Dávid Lászlóné 1969: P szekció - Kisebb családi és személyi fondok 2 - Repertórium. [http://mol.arcanum.hu/digilib/opt/a091001.htm?v=pdf&a=start Levéltári leltárak 47, 293.]</ref> Egyházlátogatási jegyzőkönyvekben az 1805-ös, 1818-as, 1839-es és 1869-es évben szerepel.<ref>Nagy Lajos 1958: A Székesfehérvári püspökség levéltára. Levéltári leltárak 6. Budapest, 59, 116, 125.</ref> Klasszicista stílusú római katolikus plébániatemploma 1828 és 1840 között épült fel, oltárképe Dorfmeister István alkotása. A református templom 1895-ben készült el, a Községházát 1906-ban adták át. Jelentős előrelépés volt életében, az azóta már nem üzemelő. vasútvonal megépítése. A Tanácsköztársaság bukása után Felcsút átmenetileg román megszállás alá került. 1931. július 16-án a település határában ért földet repülőgépével az Atlanti-óceán átrepülése után [[Magyar_Sándor_(navigátor)|Magyar Sándor]] és [[Endresz György]]. Útjukkal a trianoni békedöntés igazságtalanságaira próbálták felhívni a világ közvéleményének figyelmét. A falu történetének feldolgozásához fontos kiindulópont a levéltári anyag, sajnos a Fejér Megyei Levéltárban a falura vonatkozó külön közigazgatási iratanyag csak 1856-tól maradt fenn.<ref>Gácsi Varga Krisztina 2001: Magyarország levéltárai, 125.</ref>
 
A szovjet csapatok 1944. december 24-én érték el a községet. A közelben húzódó front miatt sokan elmenekültek, a falu csak 1945 március végén - április elején népesült be újra. A harcok alatt a katolikus iskola berendezése nagyrészt, a református iskoláé pedig teljesen megsemmisült. 1945 tavaszán kezdetét vehette a tanítás, a szorgalmi időszakot meghosszabbították július közepéig, így a tankötelesek nem vesztettek évet.
30

szerkesztés