„Osnabrück” változatai közötti eltérés

a
Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba)
a (Nemzetközi katalógusok + kieg.)
a (Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba))
1100-ban egy nagy tűzvészben a város épületeinek nagy része leégett. 1171-ben [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] császár külön előjogokat is adott a városnak, a [[középkor]]ban pedig híres volt szövőiparáról.
 
1643 és 1648 között itt tartották a [[harmincéves háború]]ban résztvevőrészt vevő országok megbízottai a békekötést előkészítő tanácskozásokat.
 
1648 október 25.-én a városháza Béke-termében megkötött megállapodást (Vesztfáliai béke) az összegyűlt tömegnek a Városháza lépcsőjéről jelentették be. Ezzel egy időben Münsterben hozták nyilvánosságra a [[harmincéves háború]]ban résztvevőrészt vevő katolikus hatalmak megállapodását is, akik külön tanácskoztak, mivel nem akartak egy asztalhoz ülni a [[protestáns]] képviselőkkel.
 
A második világháború idejére már fontos ipari központ volt, azonban a sorozatos légitámadásokban a város csaknem kétharmada elpusztult. A viszontagságokat számos műemlék mégis túlélte, melyeket később részben restauráltak, vagy újjáépítettek.
168 346

szerkesztés