„Kopoltyú” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a Helyesírási javítások (7. csoport: egybeírás/különírás) kézi ellenőrzéssel (Részt vevő mint melléknév és részt vesz két szóba)
2. sor:
 
== Evolúciója ==
A kopoltyú a [[puhatestűek]]nél jelent meg először. A korábban létező vízi állatok a gázcsere más módját, a [[diffúz légzés]]t alkalmazták, leginkább a ''bőrlégzés'' különböző változatait. A puhatestűeknél a külső héj megjelenése tette szükségessé a gázcserét lebonyolító szerv kialakulását, mivel a bőrlégzés lehetetlenné vált. A héjon belül keringetett friss víz egyes kitüntetett helyekre összpontosította az oxigénellátást, ahol feldúsultak a gázcserében résztvevőrészt vevő hajszálerek. Az erek a kopoltyúhám belső felén futnak végig, általában a lehető leghosszabb útvonalon, a rajtuk keresztülhaladó vér pedig leadja a széndioxid többletét és felveszi a friss oxigént.
 
A [[csigák]] és [[kagylók]] elkülönülése előtt ment végbe ez a folyamat, mivel mindkét osztálynál már megtalálhatók a kopoltyúk. A [[kambrium]] elejéről ismert a [[Hyolithes]] [[nem (rendszertan)|nem]], amely a két osztály összekötő láncszeme. A [[féregcsigák]]nál és a [[maradványcsigák]]nál még nincs kifejezett kopoltyú. A [[gyűrűsférgek]]nél még egyáltalán nincsen, a feltehetően velük közös őstől származő más állatcsoportoknál, mint az [[ízeltlábúak]] és [[puhatestűek]] már van. A szintén rokon [[csalánozók]]nál, a [[pörgekarúak]]nál, [[mohaállatok]]nál és az egyébként bizonytalan ősű [[tüskésbőrűek]]nél nincs kopoltyú. A [[gerinchúrosok]] kopoltyúi viszont valószínűleg a konvergens evolúció miatt hasonlóak, mivel a kezdetleges alakjaik még [[béllégzés|kopoltyúbéllel]] bonyolítják a gázcserét, és csak jóval később alakult ki a magas szervezettségű keringési rendszer, és az ahhoz kapcsolódó kopoltyú.
8. sor:
== Puhatestűek ==
=== Kagylók ===
A puhatestűek esetében a külső váz megjelenésével az állatot beborító köpeny – amely addig a gázcserét végezte – begyűrődik, és létrehozza az úgynevezett ''köpenyüreget''. A köpenyüreg falai dús érhálózatot kapnak, majd a gázcserében résztvevőrészt vevő felszín növelése érdekében kitüremkedések jönnek létre. Ezek a dudorok már kopoltyúk. A további fejlődés során egyre bonyolultabb, dúsabb felületek jöttek létre. Emellett azonban a köpeny fala továbbra is részt vesz a légcserében minden kagylónál. A kopoltyú evolúciója általában nehezen követhető [[fosszília|fosszíliák]] alapján. A maradványcsigáknál már feltehető, hogy létrejött a köpenyüreg, de kialakult kopoltyúra nincs bizonyíték. Az első biztosan kopoltyús állatok a [[cserepeshéjúak]] és a csigák voltak. A [[bogárcsigák]] esetében a hatékony kopoltyú már nagy testméretek (1 és 25 cm között) elérését is lehetővé tették. Az [[ásólábúak]] talán másodlagosan vesztették el kopoltyúikat.
 
A kagylók esetében jól nyomon követhető a kopoltyú fejlődése, szinte minden lépcsőfoknak van élő képviselője. A kopoltyú alakja és szervezettsége olyan mértékben jellemző a kagylók törzsfejlődésére, hogy a recens kagylókat alapvetően a kopoltyúk alapján osztályozzák. Négy alap kopoltyútípus létezik, a ''protobranchia''-, ''filibranchia''-, ''eulamellibranchia''- és ''septibranchia''-típusok. Magyarul ''levélkopoltyú'' (vagy ''fésűskopoltyú''), ''fonalkopoltyú'', ''lemezkopoltyú'' és ''kopoltyúválaszfalas'' formák.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kopoltyú