„Kozma Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
22. sor:
== Élete ==
A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémia]] elvégzése után mint huszár [[Rendfokozat|hadnagy]] kezdte meg szolgálatát. Emellett a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Budapesti Egyetem]]en jogot tanult. Harcolt az [[első világháború]]ban. [[1919]]-ben [[Szeged]]en a [[Nemzeti Hadsereg]] propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] kabinetirodájának katonapolitikai referense. [[1922]] [[október]]étől az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke, [[1934]]-től felsőházi tag lett. [[1935]]. március 4-től [[1937]]. február 3-ig a Gömbös-, majd Darányi-kormány belügyminisztere; ő irányította az [[1935]]. évi választásokat. [[Darányi Kálmán]] kezdetben mérsékelt, a parlamentre támaszkodó politikájával nem értett egyet, ezért lemondott. [[1937]]. márciusában ismét az MTI és az érdekkörébe tartozó vállalatok elnökévé választották. [[1938]] őszén Kozma Miklós is részt vett [[A Rongyos Gárda tevékenysége Kárpátalján|a kárpátaljai magyar fegyveres akciók]] politika irányításában, és egyik kezdeményezője volt a [[Kamenyec-podolszkiji tömegmészárlás|kamenyec-podolszkiji deportálás]]nak.<ref>[http://holokausztmagyarorszagon.hu/index.php?section=1&type=portrait&change_toc=5 A holokauszt Magyarországon - Kozma Miklós] (Hozzáférés: 2015. augusztus 17.) </ref>
[[1940]]-től kinevezték a [[trianoni békeszerződés]]sel 1920-ban [[Csehszlovákia|Csehszlovákiához]] csatolt, majd 1939-ben a magyar honvédség által visszafoglalt Kárpátalja kormányzói biztosának. Arra törekedett, hogy részleges, nyelvi és kulturális autonómiát hozzon létre a többségében [[ruszinok]] által lakott területen. Ragaszkodott a [[ruszin nyelv]] oktatásához is a kárpátaljai magyar iskolákban. Fontos szerepe volt az első magyarországi zsidó deportálás elindításában, melynek értelmében mintegy 15 ezer, a zöld határon át Magyarországra menekült úgynevezett hontalan galíciai zsidót, aki nem rendelkezett hivatalos iratokkal, visszatoloncoltak a határon túlra, ott azonban a megszálló németek jelentős részüket meggyilkolták.
| |||