„Gotthard von Kettler” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
kis bőv. |
||
1. sor:
{{
| név =
| kép =
| képaláírás =
| ragadványnév =
| titulusai =
| állam = Kardtestvérek rendje
| megnevezés = nagymestere
| uralkodási_név =
| uralkodás_kezdete = 1559
| uralkodás_vége = 1561
| koronázás dátuma =
| koronázás helye =
| előd = [[Johann Wilhelm von Fürstenberg]]
| utód = nem volt
| állam2 = Kurzeme
| megnevezés2 = [[Kurföld hercegeinek listája| hercege]]
| uralkodási_név2 = Gotthárd kúr herceg
| uralkodás_kezdete2 = 1561
| uralkodás_vége2 = 1587
| koronázás dátuma2 =
| koronázás helye2 =
| előd2 = nem volt
| utód2 = [[Friedrich von Kettler]]
| uralkodóház =
| teljes_név =
| születési dátum =
| születési hely =
| halálozási dátum =
| halálozási hely =
| temetés dátuma =
| nyughelye =
| házastárs = [[Mecklenburg]]i Anna (1533–1602)
| házastárs2 =
| gyermekei = 7
| édesapa = [[Gotthard von Kettler zu Melrich]]
| édesanya = [[Nesselrodei Zsófia]]
| lábjegyzet =
}}
'''Gotthard von Kettler''' ([[Vesztfália]], [[1517]]. [[február 2.]] – [[Jelgava|Mitau]], ma [[Jelgava]], [[Lettország]], [[1587]]. [[május 17.]]), másként ''Gotthárd kúr herceg''. A [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] utolsó nagymestere, a [[Kurzeme|kúrs]]-[[Zemgale|szemigall]] hercegség alapítója és egyben annak első hercege, a [[Kettler-család|Kettler-ház]] alapítója.
9 ⟶ 47 sor:
==Az utolsó livóniai nagymester==
Nem tudni ugyan mikor léphetet be a [[Kardtestvérek rendje|Kardtestvérek]] közé, de [[1559]]-ben már övé lett a nagymesteri szék. [[Johann Wilhelm von Fürstenberg]]et követte.
A rend nagyon komoly kihívás előtt volt történetének vagy három és fél évszázada alatt. Nem először volt nehéz helyzetben, de most komoly veszélybe jutott. 1527-ben [[Walter von Plettenberg]] kinevezett [[landmeister]] aki nemcsak a rendet, hanem egész [[Livónia|Livóniát]] igazgatta, független államot épített újra ki. Délen Poroszország [[1526]]-ra független lett, a [[Német Lovagrend]] kitelepült onnan, s az egész ország [[evangélikus]] lett, hercege [[Brandenburgi Albert]] vezetése alatt.
[[Livónia]] elvesztette mind gazdasági mind katonai pozícióját.
Mikor Kettler lett a nagymester a rend a pusztulás szélén állt. [[1558]]-ban [[IV. Iván orosz cár|IV. (Rettegett) Iván]] orosz cár seregei és a [[kaszimovi tatárok]] elözönlötték [[Livónia|Livóniát]] és az [[ergemei csata|ergemei csatában]] súlyos vereséget mértek a lovagokra. Hozzájárult mindehhez az is, hogy a korábbi nagymesterek eleinte [[Moszkva|Moszkvához]] próbáltak húzni, akik minden eszközt megragadtak, hogy hatalmukat kiterjesszék a gazdaságilag nagyon fejlett országra, s megszerezzék a [[balti-tenger]]i kikötőket. Később a rend [[Lengyelország]]gal kezdte erősíteni a kapcsolatait, ami okot adott az oroszoknak a támadásra. [[Livónia]] amúgy is [[Lengyelország]], [[Svédország]], [[Dánia]], [[Oroszország]] és [[Litvánia]] expanziós ütközőpontjukban feküdt, s már [[1527]] óta várható volt az összecsapás.
Kettler igyekezett menteni a menthetőt, s a [[dorpat-jurjevi csata|dorpat-jurjevi ütközetben]] megállította az [[Oroszország|orosz]]-[[Tatárok|tatár]] hadakat. A vereséget Iván [[bojár]] ellenzéke felhasználta a cár ellen, amin azonban Iván könnyen túltett, s visszatérve elsöpörte az erejüket vesztett lovagokat.
| |||