„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés

a
Az első dokumentált vitorlásversenyt [[1661]] [[szeptember]]ében rendezték, [[II. Károly angol király]] versenyre hívta ki a yorki herceget, a [[Temze|Temzén]] [[Greenwich]] és [[Gravesend]] közötti 23 mérföldes versenyt az angol király nyerte. A sportvitorlázás a [[19. század]] végén vált népszerű sporttá. Angliából elterjedt sportvitorlázásnak királyi követője volt [[I. Péter orosz cár]] és [[I. Frigyes porosz király]] is. Nagy Péter 1718-ban alapította az első orosz vitorlásklubot és 141 jachtot ajándékozott a klub tagjainak. A gőzhajók megjelenésével az addigi árú- és utasszállító nagy vitorlások eltűntek a tengerekről és a kisebb vitorlásokat hobbi és sport célokra kezdték használni a tengerpartokon és a tavakon. Épp ezek a változások adtak újabb lendületet a vitorlások gyors fejlődésének. Az [[1900. évi nyári olimpiai játékok]]on még 20 méteres és 40 tonnás hajók is versenyeztek. Az olimpiák egyik legtöbb változása ép a vitorlázásban történt, a nagy hajókat felváltották a egyre kisebb és gyorsabb járművek.
 
Irányító szerve az 1907-ben megalakult Nemzetközi Vitorlás Szövetség (International Yacht Racing Union, IYRU - 1996-tól International Sailing Federation, [[:en:International_Sailing_Federation#cite_note-1|ISAF]]). A világ leghosszabb versenye a Royal Naval Sailing Associaton szervezi 1973-óta, a négy évenként rendezett eleinte 26 180 [[tengeri mérföld]] (1 mérföld=1,852 kilométer) majd 1990-óta 32 000 tengeri mérföld (59 264 kilométer) távon tartják meg. Az útvonal [[Portsmouth]]–[[Jóreménység foka]]–[[Horn-fok]]–[[Portsmouth]].
 
== Sportvitorlázás Magyarországon ==
A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélra csak lassan terjedt el. [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] 1760-ban Fenékpusztán létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó a ''Phönix'', amelyet 1797 július 16-án avattak fel. A vitorlázást egy gőzhajó indította be érdekes módon itt, [[Széchenyi István]] hozatta a legendás ''Kisfaludyt'' a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.
 
1867-ben létrejött a Balatoni[http://www.byc.hu/klub/tortenet Balaton-Füredi Yacht Egylet], azmelynek alapszabályalapszabálya szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai javarészt a főúri, főnemesi osztály tagoktagjai lehettekvoltak. A drága hajókat Angliából hozatták ezek azonban hamar tönkrementek. 1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is. A Balatonfüredre telepedett Richard Young angol hajóépítő mester egymás után építette a jachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben létrejötta Balaton-Füredi Yacht Egylet felveszi a Stefánia YachYacht Egylet nevet, ezt később1912-ben Magyar YachYacht Club-ra, majd a következő évben belügyminiszteri engedéllyel és a király általi jóváhagyással Királyi Magyar Yacht Klub-ra keresztelték(KMYC) keresztelik át,. ésUgyancsak 1912-ben megalakult a budapesti székhelyű Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlás klubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé az 1920–1930-as években.
 
==Kategóriái==
*[http://www.sailing.hu/ Sailing.hu]
*[http://www.vitorlazas.hu/fooldal.html Vitorlás életmód magazin]
*[http://www.sailing.org/isaf Nemzetközi Vitorlás Szövetség (ISAF)]
*[http://www.byc.hu/klub/tortenet Balatonfüredi Yacht Club története (BYC)]
 
{{Portál|sport}}
1

szerkesztés