Wikipédia

„Izsa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
aNincs szerkesztési összefoglaló
a kisebb javítások
79. sor:
 
== Nevezetességek ==
* Az [[1. század]]i ''leányvári római katonai tábor'' romjai a Duna töltésénél találhatóak. Régészeti feltárását [[1906]]-ban kezdte el az izsai születésű ''Dr. Tóth–KuruczTóth-Kurucz János'', aki a tábor alaprajzát is elkészítette. Még 1912-ben is ásatott.<ref>[[Forster Gyula]] (szerk.) 1915: Magyarország műemlékei IV. Budapest, 261.</ref> Ásatásai során értékes kerámia–tárgyakkerámia tárgyak, pénzérmék, kőmaradványok kerültek elő. Ezt követően a Prágai Állami Régészettudományi Intézet és a [[Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete|Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének]] munkatársai meghatározták a tábor egyes építményeinek pontos helyét. Az ásatások (még 2011-ben is folynak) során a védőfalak alapjait tárták fel. A mintegy 3 hektár területen fekvő egykori erődítmény [[1957]] óta élvez műemléki védelmet. Az erődítmény déli falának alapjait rekonstruálták és fából felépítették a déli kapu ''(porta decumana)'' sziluettjét is. Megtekinthető az északi kapu ''(porta praetoria)'' és két őrtorony alapja, valamint a kút is. Az itt feltárt leletek a [[Duna Menti Múzeum]] állandó kiállításán, valamint a komáromi Római Kőtárban (a VI. bástyában) tekinthetőek meg.
* [[Szent Mihály]] arkangyal tiszteletére szentelt ''római katolikus templom''a eredetileg gótikus stílusban épült. [[1599]]-ben már fennállt (ekkor Bocskai hajdúi felégették). [[1721]]-re újjáépítették, de az [[1763]]-as és [[1773]]-as földrengés súlyosan megrongálta. Mai alakját [[1774]]-re nyerte el. Eredeti rokokó berendezésének egy része fennmaradt (főoltár, szószék, mellékoltár). Oltárképe [[1883]]-ból való.
* ''Református templom''a [[1871]]-ben épült késő klasszicista stílusban. Téglalap alaprajzú épület, homlokzati beépített toronnyal, neogótikus fa szószékkel.
110. sor:
* A katolikus templom mellett áll a mellékoltár névadójának, [[Nepomuki Szent János]]nak a szobra.
* A Fő utcán (amely egyben a komárom-párkányi országút is) több szakrális emlék található:
** A falu Komárom felőli végénél álló keresztet [[1903]]-ban állították.;
** Az ásványvízforrás közelében áll Szűz Mária [[1857]]-ben emelt szobra.;
** [[1950]]-ben állított feszület a Mária-szobor közelében.
<center>
124. sor:
 
== Híres emberek ==
*''Dr. [[Tóth-Kurucz János (tanár)|Tóth-Kurucz János]]'' (1878-1969) -– középiskolai tanár és történész a falu szülötte, aki sokat tett a leányvári római katonai tábor régészeti feltárásáért.
*''[[Döme Károly]]'' (1768-1845) -– pozsonyi kanonok, az MTA tiszteletbeli tagja. 1800-1815-ig izsai plébános volt és az izsai iskola támogatója, alapítványával támogatta a szegényebb sorú tehetséges izsai gyerekeket. Ma az izsai magyar tannyelvű alapiskola az öő nevét viseli.
*''[[Jánoky Károly]]'' (1791-1849) -– római katolikus pap, várkáplán Ferdinánd lovasezredében, haláláig ([[1825]]-től [[1849]]-ig, haláláig) izsai plébános.
*''[[Németh György (kanonok)|Németh György]]'' (1788-1863) -– esztergomi kanonok, 1815. november 24-től 1825-ig Izsán volt plébános. 1830-ban a Pázmáneum kormányzója és máriavölgyi apát, 1832-ben királyi táblai főpap.
*''[[Járdányi Paulovics István]]'' (1892-1952) -– régész, egyetemi tanár, a falu szülötte.
*''[[Paulovits Mihály|kisjeszeni Paulovits Mihály]]'' (1896-?) -– operatőr, rendező, a falu szülötte.
* Itt élt gyermekkorában és járt iskolába [[Tóth László (költő)|Tóth László]] költő<ref>Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009</ref>.
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Izsa”