Wikipédia

„Döbrentei Gábor” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
30. sor:
 
==Élete==
Apja [[Döbrentei Lajos]] [[evangélikus]] predikátorprédikátor volt. Tanulmányait [[Pápa (település)|Pápán]] kezdte, és ott végezte a Donatust. A grammatikai osztályra [[Sopron]]ba ment, ahol [[1805]]-ig maradt. Itt [[Baróti Szabó Dávid]] és Ányos munkáinak hatása alatt a költészet iránti szeretet korán ébredt fel lelkében. Tagja lett a tanulók közt már ekkor fennálló [[magyar nyelv|magyar]] egyesületnek, melynek előbb könyvtárnokává, majd titoknokává választották. Az egyesület elhatározta jelesebb dolgozatainak kiadását, amely ''A soproni magyar társaság zsengéi'' ([[Sopron]], [[1804]]) cím alatt jelent meg és ebben kerültek nyilvánosság elé Döbrentey első versei is. Nagy befolyással volt művelődésére a [[Kis János (lelkész)|Kis János]] és [[Kazinczy Ferenc]] között folyt levelezés is.
 
[[1806]]-ban az év elején, miután meglátogatta Pesten [[Révai Miklós]]t és [[Virág Benedek]]et, [[Bécs]]en keresztül, ahol [[Batsányi János]]t, [[Korabinszky János Mátyás]]t, [[Decsy Sámuel]]t, [[Kovachich Márton György]]öt, de főképp [[Báróczi Sándor]]t kereste fel, [[május 1.|május 1-jén]] [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]be érkezett. Itt Schroekhnek világtörténelmi és Poelitz széptani leckéit és estélyeiket látogatta, Klotschnál a széptudományok és művészetek encyclopaediáját és [[Quintus Horatius Flaccus|Horatius]] leveleinek magyarázatát, Grohmannál a bölcseletet, Nitschnél az erkölcsi hittudományt hallgatta, a [[francia nyelv]]et tanulta és az [[olasz nyelv|olaszban]] gyakorolta magát.
37. sor:
 
Kazinczy gróf Gyulay Ferencnének ajánlotta őt fia Lajos nevelőjéül. [[Pest (történelmi település)|Pest]]re utazott, itt barátságot kötött [[Szemere Bertalan]]nal. [[november 2.|November 2-án]] már [[Oláhandrásfalva|Oláhandrásfalván]] volt, Küküllő vármegyében, ahol megkezdte a Gyulay fiú nevelését. [[1809]]-ben [[Széphalom (település)|Széphalomra]] ment Kazinczynak megköszönni közbenjárását. Innen Pestre került, ahol megismerkedett [[Horvát István (történész)|Horváth Istvánnal]] és [[Fejér György (teológus)|Fejér Györggyel]], összebarátkozott [[Vitkovics Mihály|Vitkovics Mihállyal]], [[Schedius Lajos]] pedig bevezette Pest úri házaiba. Ezután visszatért [[Erdély]]be, és a nevelés mellett új buzgósággal kezdett irodalommal foglalkozni.
{{Képdia
| méret = 220px
|Kép:Döbrentei Gábor.jpg|Kovács Mihály: Döbrentei Gábor portréja
|Kép:Dobrentei Gabor 1880.jpg|Döbrentei Gábor arcképe, az [[Ország-Világ]] című hetilap illusztrációjában (1880)
|Kép:Döbrentei Gábor mellszobra.jpg|<center>[[Emléktáblák Budapest I. kerületében|Emlékoszlopa:<br>I. kerület Döbrentei utca 8.]]<center>
 
}}
 
95 ⟶ 94 sor:
*Nagy Jánoshoz, Buda, 1844. őszelő 11. (Zala, 1888. 49. sz.)
 
Szerkesztette az Erdélyi Múzeumot 1814-től 1818-ig, Kolozsvárt és Pesten; a Pesti lóversenykönyvet 1828-ról és 1829-ről (Széchenyi István gróffal.), az 1830-kit (Andrássy György gróffal), a Magyar Tudományos Akadémia Évkönyveit (I. II. Pest, 1833. és 1835. sok becses irodalomtörténeti adatokkal), a Régi Magyar Nyelvemlékeket (I–III. és a IV. kötet első osztályát, Buda, 1838., 1840., 1842. és 1846). Ezek mellett gyűjtött XVII. századbeli magyar leveleket, melyeknek nyomatásátnyomtatását is megindította, de 1848-ban fennakadván, halála után az akadémia számára vétettek meg.
 
Kiadta gróf [[Teleki Ferenc (költő)|Teleki Ferenc]] verseit s néhány leveleiből töredékeket (Buda, 1834.), Berzsenyi Dániel összes műveit (Buda, 1842. 4-rét és u. akkor három 8-rét kötetben, életrajzzal, bevezetéssel, jegyzetekkel és Berzsenyivel folyt levelezésével.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Döbrentei_Gábor”