„Pál István (pásztor)” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Yawithgathoch (vitalap | szerkesztései)
Yawithgathoch (vitalap | szerkesztései)
26. sor:
Rendkívüli zenei érdeklődése 6-7 éves korában nyilvánult meg először, kilenc évesen pedig már a hóna alá tudta venni a dudát. Apja időnként tanácsaival segítette őt a tanulásban. Leginkább a közösségi zeneszolgáltatás fontosságára hívta fela figyelmét. Ha dudatanulásról beszél, Pál istván soha nem mulasztja el leírni az apa kitörő örömét,, amikor fia az első nótát végigdudálta: "Van már utódom, itt az én fiam!". Közben megtanult furulyázni és flótázni is.
 
Ötévi iskolába járás után Pál Istvánt már cselédkanásznak adták [[Bánk]]ra. Tizenöt évesen átmenetileg komenciós kocsisnak állt Alsópeténybe, [[1935]] [[augusztus 20.|augusztus 20-án]] apja egyik jó barátja, [[Koós József]] elvitte magával a nógrádi várba, ahol is énekével, dudálásával óriási sikertaratott ([[Koós József]] kitűnő dudás-furulyás [[juhász]] volt. Dalai és játéka szerepel a [Pátria népzenei gramofonfelvételek|[Pátria lemezeken]] és [[Bartók Béla (zeneszerző)|Bartók Béla]] ''Magyar népdalok'' c. könyvében is.). [[1939]]-ben feleségül vette Garai Ilonát. Hat gyermekük közül ketten, István (1941) és János (1946) nőttek fel. Felesége tereske]]i iparos volt, nem pásztorcsaládból származott.