„Bill of Rights (Anglia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átrendezés |
|||
8. sor:
Amennyiben a rendek elégedetlenek voltak az uralkodó intézkedéseivel, akkor sérelmeiknek hangot adhattak. Magyarországon a rendek a “Gravamina et Postulata” (Sérelmek és Követelések) kezdetű feliratban nyilvánították ki a nemtetszésüket, míg Franciaországban ezt ''Cahiers de doléances'' (Panaszfüzetek) – ben rögzítették.
A társadalom szükségleteinek biztosítására létrejött állam a megváltozott koraújkori körülmények között (kapitalista világgazdaság kiépülése; ▼
kolonizáció; a tudományos forradalom nyomán egészségügyi intézkedések; rendőri feladatok stb) egyre több feladat ellátására és emiatt a hatalom ▼
összpontosítására kényszerült. A keresztény kultúrkörben azonban a világi hatalom erkölcstelenségének bibliai eredetű elve a hatalom ellenőrzésére ▼
sarkallta az embereket - emiatt az állam felemelkedésével egyidejűleg népszerű témává vált a [[Locke|koraújkori politikai elméletben]] és politikai gyakorlatban a ▼
hatalommegosztás különböző változatainak kimunkálása. Egyes esetekben a felújított rendiség is a hatalom korlátjának tűnt, emiatt pl. a XVIII. századi ▼
Lengyelország és Magyarország mintaként szerepelhetett a felvilágosult politikai gondolkodók írásaiban. Az angol és a francia forradalom azonban bebizonyította, hogy a rendi mintára létrejövő országgyűlések csak akkor hatékonyak és elfogadottak, ha a harmadik rend is megkapja az őt megillető helyet és szerepet az államok irányításában.▼
Ebben a környezetben kell elhelyeznünk a Bill of Rights-ot is. Az angol rendeket tömörítő Parlament a XVII. század folyamán folyamatosan amiatt küzdött a [[Stuart-ház]] uralkodóival, mert a Stuartok a rendi monarchiát meg akarták haladni és az angol államot az abszolút uralom felé akarták terelni, míg a Parlament ragaszkodott azokhoz a privilégiumokhoz, melyekről úgy vélte, hogy a korábbi uralkodók szavatolták azokat. Az angol forradalom utolsó
53 ⟶ 60 sor:
A parlament az ezt követő évtizedekben pontosította, hogy mit is jelent a Bill of Rights-ban jelzett szabad vallásgyakorlás, a gyakori parlament tartás, illetve a trónöröklés milyen mód megy végbe, illetve sor került Anglia és Skócia uniójára is. Az ezeket tartalmazó törvények a vallásszabadságról szóló [[Toleration Act]], a trónöröklés rendjéről szóló [[Act of Settlement]], a parlamenti ülésszakokról szóló [[Triennial Act]], majd az ezt a kérdést újraszabályozó Septeannial Act, végül az angol-skót uniót létrehozó [[Acts of Union 1707|Acts of Union]]. Mivel a kontinesről származott az új uralkodó, emiatt Anglia belesodródott Európa nagy háborúiba, ami miatt az uralkodónak több pénzre lett szüksége, emiatt a forradalmi rendezés részeként 1692-ben bevezették az egységes földadót és létrehozták 1694-ben az [[Bank of England|Angol Nemzeti Bankot]].
[[Hahner Péter]] véleménye szerint "Az uralkodók persze könnyűszerrel figyelmen kívül hagyhatták volna ezeket a törvényeket. A dicsőséges forradalom történelmi jelentősége azonban abban áll, hogy az uralkodók ezentúl nem szeghették meg e törvényeket, s ezt nem a fordulat belpolitikai, hanem a külpolitikai következményeinek kell tulajdonítanunk. Anglia ugyanis, amely évtizedek óta csak rövid és korlátozott háborúkat vívott, III. Vilmos hatalomátvétele következtében bekapcsolódott az európai nagyhatalmi küzdelmekbe...A háború költségeit pedig csak a parlament által biztosított adó és hitel segítségével lehetett előteremteni. Ezért nőtt meg a parlament jelentősége, ezért kellett rendszeresen üléseznie."<ref>Hahner Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648-1815. Panem Kiadó, 170. old.</ref>
▲A társadalom szükségleteinek biztosítására létrejött állam a megváltozott koraújkori körülmények között (kapitalista világgazdaság kiépülése;
▲kolonizáció; a tudományos forradalom nyomán egészségügyi intézkedések; rendőri feladatok stb) egyre több feladat ellátására és emiatt a hatalom
▲összpontosítására kényszerült. A keresztény kultúrkörben azonban a világi hatalom erkölcstelenségének bibliai eredetű elve a hatalom ellenőrzésére
▲sarkallta az embereket - emiatt az állam felemelkedésével egyidejűleg népszerű témává vált a [[Locke|koraújkori politikai elméletben]] és politikai gyakorlatban a
▲hatalommegosztás különböző változatainak kimunkálása. Egyes esetekben a felújított rendiség is a hatalom korlátjának tűnt, emiatt pl. a XVIII. századi
▲Lengyelország és Magyarország mintaként szerepelhetett a felvilágosult politikai gondolkodók írásaiban. Az angol és a francia forradalom azonban bebizonyította, hogy a rendi mintára létrejövő országgyűlések csak akkor hatékonyak és elfogadottak, ha a harmadik rend is megkapja az őt megillető helyet és szerepet az államok irányításában.
==Jegyzetek==
| |||