Főmenü megnyitása

Módosítások

a
kékítés + kieg.
[[Fájl:Szekely Bertalan egesz alakoskep Szinhazi Elet 1935 21sz 32old.jpg|bélyegkép|balra|200px|Székely Bertalan egész alakos fotója]]
[[Fájl:Greguss János.jpg|bélyegkép|200px|Greguss János arcképe]]
[[1862]]-ben készítette [[Greguss János]] arcképét. A monumentális festészet problémái foglalkoztatták. [[1863]]-ban ''[[VII. Károly német-római császár|VII. Károly]] császár menekülése'' c. falképével ([[München]], [[Bayerisches Nationalmuseum]]) nyert ösztöndíjjal Hollandiába és Párizsba utazott, ahonnan [[1864]]-ben tért haza. [[1866]]-ban alkotta a ''Mohácsi vész'', a következő évben pedig az ''[[Egri nők]]'' c. nagy sikert aratott történelmi képeit. [[1869]]-ben Olaszországban járt tanulmányúton. Ez idő tájt sok illusztrációt készített [[Eötvös József (író)|Eötvös József]], [[Petőfi Sándor]] és egyéb költők, írók költeményeihez. [[1870]]-ben készült ''[[V. László magyar király|V. László]]'' c. történelmi kompozíciója és [[1871]]-ben a ''Nő élete'' című, 12 darabból álló ciklusa. [[1875]]-ben alkotta egyik legjelentősebb és egyben fő művét, a ''Thököly búcsújá''t. Utolsó nagyszabású történelmi munkáját a ''Zrínyi kirohanásá''t [[1879]]-ben fejezte be. A század utolsó évtizedeiben több nagyobb freskó-megbízásnak tett eleget. [[1887]]-[[1889]]-ben festette a pécsi székesegyházban két freskóját és ugyanott a Szt. Mór-kápolna faliképeit, 1889-[[1890]]-ben [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károllyal]] és [[Deák-Ébner Lajos]]sal a [[tihanyi apátság]] freskóit, [[1890]]-[[1896]]-ban a [[Mátyás-templom]] több freskóját, 1896-[[1897]]-ben a kecskeméti városi tanács dísztermének freskóit. A [[Vajdahunyad vára|Vajdahunyad vár]] részére tervezett Csodaszarvas regéjét bemutató freskósorozat ([[1900]]-[[1902]]) nem került kivitelezésre. Ugyanúgy nem realizálódtak a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]] számára tervezett freskósorozatai sem, betegeskedése miatt.
 
Az Amerikában dolgozó [[Eadweard Muybridge]] vagy a francia Etienne-Jules Marey fényképezőgépet felhasználó mozgáskutatásaival párhuzamosan Székely is foglalkozott mozgáskutatással.<ref>[http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/410.html Magyarország a XX. században . III-53. Fotóművészet]</ref>
*Schauschek Árpád: [http://mek.oszk.hu/13300/13333/# Székely Bertalan emlékezete.] Bp. 1911.
 
==Forrás Források ==
{{források}}
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/14715.htm ''Magyar életrajzi lexikon 1900–1990.''] Főszerk.: Kenyeres Ágnes. Budapest, 2001, Arcanum.
 
== KülsőTovábbi hivatkozásokinformációk ==
 
* [http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/s/szekely/ Élete és festményei]
* [http://www.terminartors.com/artistprofile/Szekely_Bertalan Székely Bertalan festményei - TerminArtors.com]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Kolozsvár|-|Erdély|-|Művészet}}
 
{{DEFAULTSORT:Szekely Bertalan}}
80 865

szerkesztés