Főmenü megnyitása

Módosítások

 
== A svéd vikingek (varégok) ==
[[Svédország]] neve, Sverige az [[óészaki nyelv|óészaki]] ''Svíariki'' (Svía országa) névből ered. A svéd vikingeket a korabeli szláv és görög források ''varégoknak'' ([[Óészaki nyelv]]en: ''væringjar'', [[német nyelv]]en ''Waräger'', [[görög nyelv]]en: Βάραγγοι vagy Βαριάγοι, [[ószláv nyelv]]en: ''Вар`яже'', ''Вар`язі'') nevezték. Az óskandináv ''vaeringar'' harcos kereskedő közösséget, a görög ''varangos'' bizánci szolgálatban álló skandináv harcost jelentett, a két változat nyilvánvalóan összefügg.
[[Svédország]] neve, Sverige az [[óészaki nyelv|óészaki]] ''Svíariki'' (Svía országa) névből ered.
 
A [[varégok]]nak, is nevezetta svéd vikingek terjeszkedési irányát Svédország földrajzi helyzete határozta meg. Kiindulópontjai [[Uppland]] és [[Gotland]] voltak. A 9. században innen terjeszkedtek [[Észtország]], [[Lettország]] területe, valamint a [[Ladoga-tó]] és az [[Onyega-tó]] felé. Először a Ladoga-tó partján telepedhettek le. Innen jutottak tovább a keleti [[Szláv népek|szlávok]] (köztük az [[oroszok]] ősei) vidékére. Itt először kereskedelmi telepeket alapítottak, majd a szláv őslakókat katonailag is leigázták. Szomszédságukban (a mai [[Oroszország]] területén) akkor két nagy [[állam]] terült el, a [[volgai bolgárok]]é és a [[kazárok]]é ([[Kazár Kaganátus]]).
[[Kép:Volok by Roerich.jpg|balra|320px|balra|bélyegkép|[[Nicholas Roerich]]: ''Folyóról folyóra'', a varég kereskedők a [[Volga|Volgán]], a [[Don]]on, a [[Dnyeper]]en és mellékfolyóikon hajóztak dél felé]]
A varégok – vagy ahogyan a bizánci és arab források nevezték őket, a [[varégok|ruszok]] – elsődleges célja eleinte nem a gyarmatosítás, hanem a kereskedelmi lehetőségek felkutatása, új piacok szerzése, és vásárhelyek, kereskedelmi utak létrehozása volt. A korabeli leírások szerint a megszerzett területeken nem is foglalkoztak mezőgazdasággal, a földművelésben csak az őslakók vettek részt.
75 636

szerkesztés