„Vaskapu-szoros” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Újkor |
|||
97. sor:
Kisebb fordulópontot jelentett e kérdésben az [[1856]] márciusában megkötött nemzetközi szerződés, amelyben az európai hatalmak rögzítették a dunai hajózás szabadságát minden ország hajói számára, bár magának a szabályozásnak a kérdésével nem foglalkoztak. A komoly munka csak jó másfél évtizeddel később indult meg. Ekkor magyar, osztrák és török szakértőkből álló bizottság megkezdte a szabályozás előkészítését, s a tervek csakhamar elkészültek. Az 1878. évi [[berlini kongresszus]] határozata [[Osztrák–Magyar Monarchia|Ausztria-Magyarországra]] bízta a munkálatok elvégzését. A szabályozás föltételeit az 1888. évi 46. törvény szabályozta. A finanszírozásért cserébe a Monarchia a hajók áthaladásért illetéket szedhetett.
[[Fájl:Building work in the Iron Gate.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|A Vaskapu-csatorna a robbantásos medermélyítés kezdetén, 1891. október 21-én]]
Végső fokon az al-dunai szakaszon a magyar kormány viselte a szabályozási munkálatok teljes költségét. [[Baross Gábor (politikus)|Baross Gábor]], a „vasminiszter” szervezte hozzá a feladathoz a költségvetési eszközöket. [[Lászlóvára]] előtt néhány kilométerrel, a Széchenyi-út megmaradt része mentén látható a sziklafalon a hatalmas, 10×7 méteres Baross-emléktábla. A tábla szövege öles betűkkel hirdeti: „Az Aldunai vaskapunak és a többi zuhatagnak az MDCCCLXXXVIII évi XXVI t. czikelye által elrendelt szabályozása megkezdetett I. Ferencz József uralkodása alatt Gróf [[Szapáry Gyula]] miniszterelnök idejében Bellusi Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által MDCCCLXXXX (1890) évi szeptember XV-én. Isten áldása legyen e művön és megalkotóin.”{{refhely |Perei Utazás}}
Hatalmas vállalkozásról volt szó, különösen a korszak mércéjével mérve. Az építkezés fő tárgya a fenekén 80 méter széles, 2200 méter hosszú főcsatorna volt, valamint több kisebb csatorna a helyenkénti gázlókban, és egyéb kisebb gátak, duzzasztók építése. A partról és a sekély vízből 227 ezer köbméter sziklát kellett kitermelni, 162 ezer köbmétert pedig a zúgó áradatban kellett felrobbantani. Ehhez fogható építkezés addig mindössze egyetlen akadt a világon, a nagyjából egy időben épülő [[montréal]]i vízlépcsőé a [[Szent Lőrinc-folyó]]n.{{refhely |Sulinet: Vaskapu}}
| |||