„Kozmikus sebesség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képlethiba |
Képlethiba |
||
294. sor:
Indításkor akkora mozgási energiát kell kölcsönözni a szondának, mely a két utóbbi sebességgel számolható mozgási energia összege:
:<math> \frac{m \cdot {{v_{\mathrm{K}3}}^*}^2}{2} = \frac{m \cdot {v_{\mathrm{K}2N}}^2}{2} + \frac{m \cdot {v_{\mathrm{K}1F}}^2}{2}\,\! </math>
ebből:
:<math> {v_{\mathrm{K}3}}^* = \sqrt {{v_{\mathrm{K}2N}}^2 + {v_{\mathrm{K}1F}}^2}</math>
ebből:
:<math> {v_{\mathrm{K}3}} = \sqrt {{v_{\mathrm{K}2N}}^2 + {v_{\mathrm{K}1F}}^2} - v_{\mathrm{pF}} - v_{\mathrm{fF}}</math>
ahol
310. sor:
:'''v<sub>fF</sub>''' = 0,46 – a Föld forgási sebessége az Egyenlítőnél.
A számítás eredményeként '''v<sub>K3</sub>
A fenti számítás során egy ideális esetet feltételeztünk, amikor az indítás a Föld pillanatnyi haladásának irányába, a keringési pálya érintője mentén történik, mellesleg pedig az Egyenlítőről, a Nappal ellentétes oldalon. Így maximálisan kihasználtuk a Föld mozgásaiból nyerhető energiát. Ám mi történik, ha az úticél nem ilyen irányban van? Ha a cél a Föld keringési síkjába esik, akkor az indítással az év során megvárható az a pillanat, amikor a Föld pillanatnyi mozgása pontosan abba az irányba mutat, amerre a szondát a parabolikus pályagörbére ráállítani szükséges. De a tér összes többi irányába indulva a kiszámított kezdősebességnél már többre van szükség, az [[ekliptika]] síkjára merőleges irányok esetében a Föld mozgásának előnye már egyáltalán nem is használható ki. Ahogy a földi első és második kozmikus sebességek megadásakor sem vettük bele a számításokba a Föld mozgásaiből eredő nyereséget, úgy azt ez esetben sem indokolt megtennünk.
| |||