A '''ragasztókragasztó''' olyan anyagokanyag, amelyeketamelyet [[ragasztás]]ra használnak, vagyis arra, hogy szilárd testek között tartós kötést hozzanak létre azok fizikai vagy kémiai megváltoztatása nélkül. A ragasztót a gyakorlatban folyékony állapotban, gyakran [[kolloid]] oldat formájában viszik fel a felületekre, majd azok összeillesztése után megkeményedik. Alapvető fontosságú, hogy a ragasztóanyag folyékony állapotában nedvesítse a ragasztandó felületet, tapadjon rá. A ragasztás a ragasztó és a ragasztandó tárgy közötti [[adhézió]]n, másrészt a ragasztó molekulái közötti [[kohéziós erő]]n alapul. A ragasztó kötése, kikeményedése során a kialakult kölcsönhatások fixálódnak, létrejön a szilárd kötés.
Tágabb értelemben a [[kittekkitt]]ek, tapaszok is a ragasztók körébe sorolhatók.
