„Zselic” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Ásványkincsek: Belső hivatkozások
86. sor:
A Zselicben előforduló geológiai képződmények - mint hasznosítható anyagok - zömmel újkoriak. Paleo- és mezozoos képződmények csak a táj K-i, DK-i szélén találhatók. Az utóbbiaknak van nagyobb jelentősége, mivel a [[Bükkösd]] és [[Hetvehely]] határában található triász, anizuszi mészkövek igen jó minőségűek. Építőkőként, útburkolásra és vasúti töltések építésére már régóta használják. Haas M. 1845-ös művében kiemeli, hogy Bükkösdön 4 felé “ásnak” különféle “márványokat”. A környező erdőségek fakészlete és a [[Mészkő (kőzet)|mészkő]] az itt lakókat évszázadok óta kiegészítő jövedelemhez juttatta, mivel mészégetéssel is foglalkoztak. A II. világháború után a mészkövet ipari módszerekkel kezdték bányászni és kis teljesítményű kőzúzó és mészégető berendezést is telepítettek rá.
 
A kainozós képződmények felszíni előfordulása szintén kis kiterjedésű és minőségük is csak közepes. A pannon homok- és mészköveknek volt csak helyi jelentősége a térségben (ugyanis a XIX. század végéig - a szállítási nehézségek miatt - nehezen jutottak jobb minőségű, pl. kővágószőlősi homokkőhöz). A [[homokkő]]ből vályúkat, csatornákat, ajtófélfákat készítettek többek között Somogyhárságyon[[Somogyhárságy]]on is. Egyik-másik község titokban a határában található homokkövet használta fel útépítésre az előírt “baranyai kövek” helyett. Nagyobb jelentősége volt a hasonló korú [[homok]]nak, melyből az almamelléki[[almamellék]]i Lukafa-pusztán, a gálosfai[[gálosfa]]i Szentluka-pusztán és a Szilágyon lévő hutákban üveget készítettek. A kis földesúri manufaktúrákban a szántóterületek növelésekor kiirtott erdők fáját használták fel energiahordozóként.
 
Legnagyobb jelentősége a területünkön a pannon agyagnak, a pleisztocén lösznek és löszszerű anyagoknak van. [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] “szilárd” falú lakóházakat megkövetelő rendelete óta majdnem minden községben működött téglaégető, ami a helyi igényeket elégítette ki. A már említett Lukafa-pusztán az üveghuta mellett “cserépedény gyár” és pipaégető is működött a múlt század közepén. Már Haas M. is például a [[Bükkösd]] környéki fehér, kiváló minőségű edény-agyagot, melyet messze földre szállítottak. A II. világháború után koncentrálódott az építőipar, és kevesebb, de nagyobb kapacitású, gépekkel felszerelt téglagyárak kezdték meg működésüket (pl. [[Csertő]]n, [[Antalszállás]]on, [[Godisa|Godisán]], [[Kaposvár]]on).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Zselic