„Eckartsaui nyilatkozat” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
[[Fájl:IV. Károly király eskütétele.jpg|bélyegkép|jobbra|155px|IV. Károly magyar király megkoronázása 1916-ban]]
Az [[őszirózsás forradalom]] után [[1918]] novemberének közepén a [[magyarok|magyar]] társadalom egységesen sorakozott fel [[Károlyi Mihály-kormány|forradalmi kormánya]] és miniszterelnöke, [[Károlyi Mihály (miniszterelnök)|Károlyi Mihály]] mögé, s részben a [[Németország|német]] és az [[Ausztria|osztrák]] események hatására egyre erőteljesebben követelte a [[köztársaság]] kikiáltását. [[november 9.|November 9-én]] ugyanis győzött a német forradalom, és lemondott [[II. Vilmos német császár]], [[november 12.|november 12-én]] pedig kikiáltották az osztrák köztársaságot, miután [[IV. Károly magyar király|I. Károly császár]] (Magyarországon IV. Károly néven királyként uralkodott) is lemondott az államügyek intézéséről és uralkodói jogairól.
 
[[november 11.|November 11-én]] a [[Magyar Nemzeti Tanács]] is bejelentette, hogy az államforma kérdésében „''a végleges elhatározást most már halasztgatni nem lehet''”, ezért felhívta a vidéki nemzeti tanácsokat, hogy a kérdésben foglaljanak állást. A magyar főrendiház küldöttsége pedig elnökének, [[Wlassics Gyula (jogtudós)|Wlassics Gyula]] bárónak a vezetésével felajánlotta [[Károlyi Mihály]]nakMihálynak, hogy rábeszéli a királyt a lemondásra.
 
A küldöttség (amelynek tagja volt Wlassics Gyula, [[Esterházy Miklós Móric]] főpohárnokmester, [[Dessewffy Aurél (országbíró)|Dessewffy Aurél]] országbíró és [[Széchenyi Emil]] koronaőr is) [[november 13.|november 13-án]] a [[Bécs]] melletti [[Eckartsau]]-ban lévő vadászkastélyában felkereste IV. Károlyt, aki hosszas vívódás után, zokogva beleegyezett uralkodói jogainak felfüggesztésébe és aláírta nyilatkozatát, amelyben elismerte, hogy a magyar nemzetnek joga van az államforma megválasztására. Formálisan azonban nem mondott le a magyar koronáról. Zita királyné kijelentette, hogy ''„egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától”''. Aznap délután a magyar kormány kijelentette: ''„Habsburg Károly nem uralkodója az országnak”''.