„Ausztriai Anna francia királyné” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Élete: kiskieg
65. sor:
Anna a házasságuk elején háromszor is halott csecsemőt hozott a világra, minden tekintélyét elveszítve, hiszen úgy tűnt, hogy nem tud életképes trónörököst szülni. Magatartása, titkos összeköttetései a spanyol udvarral, továbbá a [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu bíboros]] és kormányrendszere ellen folytatott küzdelme következtében az egymással amúgy sem szimpatizáló pár rövid időn belül teljesen elhidegült egymástól, minek után Lajos elvált nejétől és csak később fogadta vissza Annát.
 
A források szerint egy véletlennek köszönhető, hogy a királyné mégis teherbe esett férjétől. Lajos éppen [[versailles-i kastély]]ába tartott, amikor a rossz időjárási viszonyok miatt megszakította útját, és felkereste a [[Louvre]]-ban lakó feleségét. Mivel csak a királyné szobája volt fűtött, ezért a vacogó uralkodó úgy döntött, hogy a hideg decemberi éjszakát neje hálószobájában tölti. Ennek az éjszakának 9 hónap múlva meg is lett a gyümölcse, [[1638]]. [[szeptember 5.|szeptember 5]]-én megszületett [[XIV. Lajos francia király|Louis-Dieudonné herceg]], a régóta áhított trónörökös ''(dauphin),'' majd 1640-ben [[OrléansFülöp orléans-i herceg (1640–1701)|Fülöp orléans-i herceg]].
 
Mendemondák szerint, Ausztriai Anna 38 éves korában állítólag egy ikerpárnak adott életet, s míg az elsőszülöttet XIV. Lajosként trónörökösnek mondták ki, addig a másik fiúgyermeket egy bába gondjaira bízták, és hivatalosan halottá nyilvánították. A másodszülöttre hányatott sors várt; felnőtt korában többéves fogság után börtönben halt meg. A kérdés, hogy vajon mindez tényleg megtörtént-e, a mai napig nem nyert bizonyítást, de e legenda még napjainkban is él.
 
XIII. Lajos végrendeletében meghagyta, hogy halála után, fia kiskorúsága ideje alatt, az államügyeket egy kormánytanács intézze el, melynek élén [[Jules Mazarin|Mazarin bíboros]] főminiszter álljon.
 
Kívánságát azonban nem teljesítették. A parlament - egyetértve a nemességgel - a kormányzói hatalmat magára az özvegy anyakirálynéra ruházta át [[1643]]. [[május 18.|május 18-án]]. A parlament tagjai a nemességgel karöltve azt remélték, hogy hanyatlott tekintélyüket a nőuralom alatt helyreállíthatják, és kényük-kedvük szerint irányíthatják a spanyol nőt, akit férje nem egyszer megalázott. Azonban mindannyian csalódtak, mert az önállóságtól elszokott anyakirályné nemsokára Mazarint fogadta bizalmába, a bíboros hamarosan éppolyan korlátlanul uralkodott, mint elődje, [[Armand Jean du Plessis de Richelieu|Richelieu]]. A korabeli pletykák szerint Anna gyermekeinek apja tulajdonképpen Mazarin volt, szeretője és későbbi állítólagos férje. A pletykáknak az is alapul szolgált, hogy a királyi pár 1626 után köztudottan nem élt együtt s ráadásul Lajos egyre erősebb vonzalmat mutatott a jóképű fiatalemberek iránt.
 
A [[Fronde]] felkelés harcai folytán Mazarinnek ugyan két ízben is el kellett hagynihagynia Franciaországot, azonban 1653-ban megintismét visszatért, és haláláig, 1661-ig megmaradt az anyakirályné kegyében és a hatalom birtokában. Mazarin halála után Anna királyné lemondott a kormányzóságról, és a [[Val-de-Grâce]] zárdába vonult vissza.
 
== Források ==