„Természetjárás Magyarországon” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Évtized előtti névelő javítása AWB |
|||
86. sor:
Az [[1921]]. évi LIII. tc., a testnevelési törvény a turistaalapot a testnevelési alapba olvasztotta be és a testnevelési ügyeket – így a turistaságot is – a kultusztárca hatáskörébe utalta. Az ismét megindult szervezési munka eredményeképpen szép gyarapodást tudtak felmutatni az egyesületek taglétszám tekintetében. [[Turistajelzés|Útjelzések]] készültek és megépült a Csúcshegyi, Félsőtárkányi, Magyarkúti, Szentkúti, Nagyszénási (Munkás TE), Klastrompusztai, Kevélynyergi, Zsíroshegyi, Kisinóci menedékház és a Mátraháza.
[[Fájl:Kekturistajelzes.jpg|bélyegkép|jobbra|250px||A [[Országos Kéktúra|kék jelzés]] egy fán]]
[[1938]]-ban a hatalmas arányú [[Szent István-vándorlás]] mozgatta meg a magyar turisták tömegeit. Az ország keleti végétől, a [[Nagy-Milic]]től az ország nyugati végéig, [[Írott-kő]]ig terjedő több, mint 800 kilométeres útvonalon létesült úgynevezett [[Országos Kéktúra|országos kék jelzés]] (kéktúra) a Trianon utáni Magyarország területének minden [[hegység]]ét összekapcsolta a [[Mecsek]] kivételével.
|