„Hiperinfláció” változatai közötti eltérés

A történelem legnagyobb áremelkedése [[Magyarország]]on volt a [[második világháború]] után. A havi infláció megközelítette a {{szám|41900}} billió (4,19&nbsp;&times; &nbsp;10¹⁶) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. [[1946]]. [[augusztus 1.|augusztus 1-jén]] a [[magyar pengő]]t leváltotta a [[forint]], ekkor 400&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000&nbsp;000 (4&nbsp;&times;&nbsp;10²⁹) pengő ért egy forintot.<ref>[http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9911/diakoldal/piacgazd/piacgazd.htm Piacgazdaság: A "mindenható" pénz]</ref> A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt, ugyanúgy, mint a mind magasabb címletű pénzek kibocsátása s a nyomasztó pénzhiány enyhítésére a „bankóprés” beindítása. Az infláció ütemét jellemzi egy akkori középvezetési beosztásban lévő ember elbeszélése is: a talicskányi egynapi fizetését munka után sietve hazatolta, de felesége egy óra múlva már csak két tojást kapott érte. Az árak alakulására példaként egy korabeli háztartási naplóból idézünk: 1 kilogramm kenyér ára 1945 augusztusában 6 pengő, októberben 27, novemberben hó elején 80, hó végén 135, december első felében 310, második felében 550, 1946 januárjában hó elején 700, hó végén 7000, május elején {{szám|8000000}}, a végén {{szám|360000000}}, júniusban {{szám|5850000000}} pengő volt. 1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 ezer kvadrillió pengőért (4&nbsp;&times;&nbsp;10²⁹, ez a nagynak tekintett [[Avogadro-szám]] majdnem milliószorosa) lehetett egy darab új egyforintos érmét kapni.

 

 

[[Jugoszlávia|Jugoszláviában]] [[1993]]. [[október 1.]] és [[1994]]. [[január 24.]] közötti időszakban 5 billiárd százalék volt az infláció.