„Pala (kőzet)” változatai közötti eltérés

A '''pala''' a kevéssé átalakult [[metamorf kőzetek]] egy sajátos csoportja. Jellegzetessége az oldalnyomás hatására kialakult lemezesség, amit felerősít, hogy az átkristályosodás eredményeként képződő lemezes, illetve hosszúkás [[ásvány (anyag)|ásványok]] ([[csillám]]ok, [[klorit]], [[zsírkő|talk]], [[amfibol|amfibólok]], [[grafit]]) ugyancsak a mikrocsúszásokkal párhuzamosan rendeződnek el. A palás kőzetekben gyakoriak a nagy nyomáson stabil ásványok, így a [[kvarc]] és a [[földpát]]ok mellett a [[gránátcsoport]] ásványai.

 

 

A palás kőzetek külsőre szabad szemmel is megfigyelhető lemezes szövetét az oldalnyomás nyírófeszültsége alakítja ki: a kőzet egyes lapjai a nyírás irányában közeli és egymással párhuzamos síkok mentén, mikroszkopikus méretben elmozdulnak. Palák a leggyakrabban [[agyag]]os kőzetekből jönnek létre. Más palakőzetek aprószemcsés [[magmás kőzetek]]ből (pl. [[bazalt]]ból vagy vulkáni tufákból) alakulnak ki, de ezek csúszási lapjai többnyire ritkábbak. Ezért ilyen kőzeteket többnyire nem palának, hanem az eredeti kőzet palás változatának nevezzük. A palák (és minden más metamorf kőzet) ásványos összetétele egyrészt eredeti anyagától, másrészt az átalakulás(ok) körülményeitől függ. A legtöbb palakőzet csillámpala, de gyakoriak a [[grafit]]os és a [[klorit]]palák is.