„Jumurdzsák” változatai közötti eltérés

 

Azt lehet tudni - Jumurdzsák elmondásából -, hogy apja Oglu Mohamed<ref>Ilyen nevű budai pasa nem volt, ez a Gárdonyi kitalációja. Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze.</ref> [[budai pasa]], testvére Arszlán bég<ref>Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották.</ref>, anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Gyermekkorában került a [[janicsár]]ok közé, majd több csatában is részt vett. Egy be nem azonosított korábbi sérülés miatt fél szemére megvakult, arcán egyik oldalon nagy forradás látható.

 

A regényben első megjelenése akkor van, amikor elrabolja [[Bornemissza Gergely]]t és [[Cecey Éva|Cecey Évát]]. Miután Gergőék megszöknek, s a [[Dobó István]] vezette csapat szétveri a törököket Dobó [[Gábor papra]] bízza Jumurdzsákot, aki nem öli meg, de elveszi a szerencsehozó gyűrűjét. Az Egri csillagok történetének jelentős része e gyűrű köré épül fel, s magának Jumurdzsáknak életéről sem lehet írni anélkül, hogy a hozzá tartozó gyűrűről nem írnánk. [[Fájl:Jumurdzsák és gyűrűje.jpg|bélyegkép|Jumurdzsák és gyűrűje az Egri csillagok című filmben]]