Főmenü megnyitása

Módosítások

a
 
Azt lehet tudni - Jumurdzsák elmondásából -, hogy apja Oglu Mohamed<ref>Ilyen nevű budai pasa nem volt, ez a Gárdonyi kitalációja. Esetleg Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa személyével hozható össze.</ref> [[budai pasa]], testvére Arszlán bég<ref>Arszlán pasa létező személy volt, Jahjapasazade Muhammad harmadik budai pasa fia volt. Johann von Katzianer 1537-es megveretésének hírét ő vitte meg a szultánnak, aki pozsegai béggé nevezte ki. 1554 októberében mint székesfehérvári béget említik, később végszendrei bég lett. E tisztségében 1564 júliusának végétől november végéig a budai pasaságot is felügyelte. 1565. május 19-én nevezik ki budai pasának, ám hamarosan kegyvesztetté vált, selyemzsinórt kapott, s 1566. augusztus 3-án Harsány mellett megfojtották.</ref>, anyja magyar volt, ezért beszél magyarul is. Gyermekkorában került a [[janicsár]]ok közé, majd több csatában is részt vett. Egy be nem azonosított korábbi sérülés miatt fél szemére megvakult, arcán egyik oldalon nagy forradás látható.
Stílusa alapjában véve behízelgő, de ha valamit el akar érni nem idegen tőle a gonoszság sesem.
 
A regényben első megjelenése akkor van, amikor elrabolja [[Bornemissza Gergely]]t és [[Cecey Éva|Cecey Évát]]. Miután Gergőék megszöknek, s a [[Dobó István]] vezette csapat szétveri a törököket Dobó [[Gábor papra]] bízza Jumurdzsákot, aki nem öli meg, de elveszi a szerencsehozó gyűrűjét. Az Egri csillagok történetének jelentős része e gyűrű köré épül fel, s magának Jumurdzsáknak életéről sem lehet írni anélkül, hogy a hozzá tartozó gyűrűről nem írnánk. [[Fájl:Jumurdzsák és gyűrűje.jpg|bélyegkép|Jumurdzsák és gyűrűje az Egri csillagok című filmben]]
2 530

szerkesztés